Szeged történetének legnagyobb katasztrófáját 1879. március 12-én élte át. „A hajnal nem találta többé Szegedet” – írta Mikszáth Kálmán a 134 éve bekövetkezett szegedi nagyárvízről, amely egyetlen éjszaka alatt elpusztította a várost, ugyanakkor a modern fejlődés lehetőségeit is megnyitotta előtte.
A Tisza Szeged kilencvenöt százalékát elsöpörte. A 73 ezer lakos közül hatvanezer földönfutóvá vált. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy a Tisza árja a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 kilométer távolságra, Petresnél átszakította, a várost az árvíz valósággal hátba támadta és északnyugatról, Rókus felől nyomult be mindent elsöpörve. Ám Szeged – európai segítséggel – gyorsan újjáépült: 1883-ra 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magasföldszintes, 1314 földszintes és 246 udvari lakóház épült, valamint 514 műhely, istálló, szín készült el négy esztendő alatt.
Az elmúlt százharminchárom esztendőben a város minden év tavaszán megemlékezett a víz pusztítása utáni újjáépítésről, Szeged újjászületéséről. Az idei megemlékezés március 9-én délelőtt 10 órakor zászlófelvonással és ünnepi megnyitóval veszi kezdetét a Dóm téren. A térre kilátogatók sokféle program közül választhatnak: lesz főzőverseny, ostorcsattogtatás, cserkészjátékok, bábbemutató, árvízi és cserkész kiállítások, kalandos gyermekprogramok, élő csocsó bajnokság, izgalmas játékok, íjászat, szentmise, tábortűz, illetve jó idő esetén vízi program a Tiszán, valamint megnyitják a látogatók előtt a dóm 81 méter magas tornyát is.
