“Könnyű volt a szöveg, de a feladatok között azért voltak nehezebbek. A terem másik végében már elkezdték összeszedni a feladatlapot, amikor még az utolsó kérdésekre válaszoltam” – mondta Molnár Zoltán, a zalaegerszegi Csány Közgazdasági Szakközépiskola diákja.
Az Eduline.hu információi szerint a középszintű magyarérettségin a diákoknak két feladatlapot kellett megoldaniuk: az első, szövegértési részben Gósy Mária a gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló szövegéhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolniuk 60 perc alatt, a második, szövegalkotási részben pedig egy érvelés, egy műelemzés és egy összehasonlító elemzés közül választhattak. Az érvelésben az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatni, a műelemzésben Márai Sándor egy novelláját kellett elemezni, a harmadik feladatban pedig Berzsenyi és Vörösmarty egy-egy, Napóleonról szóló versét kellett összehasonlítani.
“Ahogy hallottam, a szövegértésnél sok mindenkinek okozott gondot a táblázat, amelybe a gyerekek nyelvi fejlődésének szakaszaival kapcsolatos információkat kellett beírni. Sokszor kellett szakszavakat kikeresni, ezért is volt kevés az idő” – mondta Molnár Zoltán.
A legtöbben a műelemzést választották
A három eszséfeladat közül a legtöbben a műelemzést választották, az összehasonlító elemzést kevesen, mivel azt keveset gyakorolták, és a versek is ismeretlenek voltak – tette hozzá.A zalaegerszegi Csány Közgazdasági Szakközépiskola diákja, aki Hollandiában szeretne továbbtanulni hotelmenedzsment szakon, összességében négyesre számít.
Pangert Roland szerint is kellett volna még néhány perc a szövegértési feladatsor befejézéséhez. “Egyszerű szövegnek tűnt, de sokáig tartott kikeresgetni a szakszavakat. A végét már kicsit összecsaptam, volt, ahol tippeltem” – mondta a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium diákja, aki szintén a táblázatos feladatot találta a legnehezebbnek.
A szövegalkotási feladatok közül ő az érvelést választotta: “az egyik tanárom mondta, hogy az utazás még soha nem volt téma, így szerinte esélyes, ezért készültem rá” – magyarázta. “Az évfolyam 95 százaléka viszont a Márai-novellát elemezte, a verseket kevesen választották, nem ismertük őket” – tette hozzá. Roland körülbelül két órát szánt az érvelés megírására, egy órát pedig a helyesírás és a tagolás ellenőrzésére. “Ha engedékenyek lesznek a javítótanárok, még ötös is lehet, de hármasnál rosszabbra nem számítok” – mondta a békéscsabai diák, aki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kommunikáció és médiatudomány képzésére jelentkezett.
A budapesti Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium diákjának nem okozott gondot a szövegértési feladatlap. “Nem volt nehéz egyik feladat sem, bőven maradt időm átnézni is” – mondta Gáspár Olivér. A végzős diák, aki a második részben a Márai-novella elemzését választotta, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő és intermédia, illetve az ELTE szabad bölcsészet képzésére jelentkezett. “Másfél óra alatt megírtam az elemzést is. Az angolon és a művészettörténeten valószínűleg jobban fogok izgulni, mivel ezeket fogom duplázni a felvételin” – mondta a végzős diák.
Könnyűnek találta a szövegértési feladatsort Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja is. “Könnyebbséget jelentett, hogy jelölték, melyik bekezdésben kell keresni a megoldást, és a szöveg is közérthető volt, de azért öt perc még jó lett volna átnézni” – mondta. Zsófia a második részben az érvelési feladatot választotta, az utazás motívumának bemutatásánál Voltaire Candide, Swift Gulliver utazásai című művét és két kortárs példát, Elizabeth Gilbert Ízek, imák, szerelmek és Steiner Kristóf Hajónaplók című regényét hozta fel példának. A kecskeméti végzős elmondta: a legtöbben náluk is a Márai-novella elemzését választották. Ő 90 százalék körüli eredményre számít, a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezett nemzetközi gazdálkodásra-adta hírül az Eduline.hu.
