A gyanú szerint a “fekete libás” bűnszervezet öcsödi és csépai őstermelőktől felvásárlási jegy nélkül vásárolt libákat, majd a könyvelésükben szereplő fiktív számlákon úgy tüntették fel, mintha a libák egy szeghalmi férfi irányítása alatt lévő tiszaalpári és szeghalmi cégektől származnának. Így, a valótlan számlák alapján csökkenteni tudták az államnak fizetendő áfájukat.
A bűnszervezet vezetője az élő állatokat két olyan gazdasági társaság nevében vásárolta fel, amelyek papíron mások nevén voltak, viszont az ügyvezetők tudtak arról, hogy a nevükön lévő kft.-ket bűncselekmény elkövetéséhez használják. A szervezet bűnös tevékenységében rajtuk kívül egy budapesti könyvelőnő és még több személy is segédkezett, akik mindannyian adócsalás, csalás, illetve magánokirat-hamisítás miatt lettek kihallgatva.
A szeghalmi férfi az állatok értékesítéséről öt különböző gazdasági társaság nevében állította ki a fiktív számlákat. Egy idő után a számlakiállító társaságokat egy tiszakürti férfi és egy tiszakécskei nő nevére íratta át. Ők az átvételért anyagi ellenszolgáltatást is kaptak, holott a feleslegessé vált cégeket működtetni nem akarták. Az átruházáshoz szükséges papírokat egy kecskeméti ügyvéd készítette el, aki a nyomozás adatai szerint tudott arról, hogy a cégátvételek mögött valós szándék nem húzódott. A cégeket eladó, illetve átvevő személyeket, valamint az ügyvédet közokirat-hamisítás miatt gyanúsítottként hallgatták ki a pénzügyi nyomozók.
A jól szervezett bűnszervezet tevékenységéhez kísértetiesen hasonlított egy tótkomlósi cég libafelvásárlási gyakorlata, ahol az ügyvezető saját cége nevében szintén csépai és öcsödi libatenyésztőktől vásárolta fel az állatokat úgy, hogy azokról szintén a szeghalmi férfihez köthető cégek nevében kiállított fiktív számlákat használt. A kft. ügyvezetőjét csalás, adócsalás és magánokirat-hamisítás bűnelkövetéssel gyanúsítják a nyomozók.
A NAV pénzügyi nyomozói 2011. júniusában 21 helyszínen tartottak házkutatást, majd hét gyanúsítottat hallgattak ki, akik közül ötöt őrizetbe vettek. A nyomozás során az ügy szálait tovább göngyölítették, így végül 11 gyanúsítottal szemben javasolnak vádemelést.
A bűnszervezet és a tótkomlósi kft. 235 millió forint kárt okozott a magyar államnak. A pénzügyi nyomozók 365 millió forint értékben foglaltak le bankszámlán lévő pénzt, ingatlanokat, gépjárműveket és a bűnszervezet vezetőjének lakásában található értékes festményeket.
A bűnszervezet vezetője, a szervezet tevékenységében részt vevő gyanúsítottak, a könyvelő, az ügyvéd és a tótkomlósi cég ügyvezetője a törvény szerint akár 16 év szabadságvesztés büntetésre is számíthat.
