A lakosság és a turisták a nyári kánikulában az utcákon, tereken felállított óriásvásznakon nézik a mérkőzést. Rómában a legtöbb, közel 200 ezer embert a városközpontban levő Piazza del Popolo térre várnak, ahol Gianni Alemanno főpolgármester és Michael Gerdts német nagykövet is jelen lesz.
A találkozót kivetítőn sugározzák a római Olimpico Stadionban is, Milánóban a dóm előtti téren, Velencében a Szent Márk téren, Nápolyban a tengerparti Plebiscito téren gyűlik össze a város a közös szurkolásra. Utóbbi helyszínre félmilliós tömeget várnak.
Szabadtéren nézik a mérkőzést a májusban földrengéstől sújtott Emilia Romagnában is, ahol a katasztrófavédelem emberei és az otthontalanná vált lakosság együtt követi a Squadra Azzurra szereplését. Egyenesben nézik az elődöntőt az olasz kórházakban és börtönökben is.
A Vatikán sem marad ki a szurkolásból: az olasz sajtó feltételezései szerint XVI. Benedek pápa a német válogatottnak szurkol, a Juventus-drukker Tarcisio Bertone, szentszéki államtitkár vezette olasz bíborosok pedig az azzurriknak.
A mérkőzést vetítik az olasz plébániák udvarán is. Rómában az angolokon aratott győzelem ünnepi hangulatában több templomnak is félreverték a harangját.
“Régen néztem már meccset, de most én is Olaszországnak szurkolok” – hangoztatta Mario Monti olasz kormányfő.
Giorgio Napolitano államfőnek ígérnie sem kellett, mivel köztudottan nagy focirajongó, s eddig hazája minden Eb-mérkőzését végignézte: a spanyolok elleni legelső találkozón személyesen jelen volt a lelátón, a többi meccs után pedig telefonon gratulált a Cesare Prandelli vezette válogatottnak.
Az olasz-ír nyolcaddöntő televíziós közvetítését 21 millióan, az olasz-angol negyeddöntőt 24 millióan nézték Olaszországban.
