A vállalkozói szférában sokan bizonyára fel voltak készülve arra, hogy a jegybanki alapkamatok emelése nyomán nőhet a törlesztés. Arra viszont nem, hogy az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság következményeképpen a bankok egymással szemben is gyanakvóvá válnak. Ez üzletileg arra vezet, hogy egymásnak is drágábban adnak forrást, s ennek többletköltségét azután a kapott pénzből hitelező pénzintézetek továbbhárítják a vállalati ügyfelekre.
A kicsik a devizaalapút kedvelik
E helyzetben sok kis cég a forintalapúnál olcsóbb devizahitelek felé fordulhat, ráerősítve egy, már évek óta tartó folyamatra. A mikro-, kis- és középvállalkozások tavalyi, összesen közel 3500 milliárd forintnyi hitelállományán belül például az éven túli kölcsönöknél közel kétharmados a devizaalapú konstrukciók volumene – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) friss adataiból.
Az éven belüli hiteleknél viszont (bizonyára a Széchenyi-kártya masszív jelenléte miatt is) fordított a helyzet: itt összeg szerint a forintos megoldások vannak 70 százalékos túlsúlyban. Ami a cégek méretét illeti, meglepő módon a mikrovállalkozásoknál vesznek fel több devizahitelt, mint forintosat, míg a nagyobb cégeknél még fordított a helyzet.
Nem kiszámítható
Érzékenyen érintheti a devizában eladósodott vállalkozásokat, hogy 2008-ban az euró forintárfolyama rövid időszakokra jelentősen a tavaly mért legmagasabb szint fölé emelkedett, s a hazai deviza „árfolyam-libikókára” ült. „Ennek hatására megugrott az árfolyamkockázatot fedezni akaró vállalati ügyfeleink száma” – mondja Galla Péter, az MKB Bank szakértője.
Aki devizahitelt vesz fel (s nincs meg a természetes fedezettsége, tehát rendszeres bevétele például egy vevő partnerétől az Európai Unióban vagy Svájcban), az a jóval olcsóbb hitelköltség fejében kockázatot vállal.
Kockázatos üzletek
Ha mozdul az árfolyam, banki törlesztése jelentősen változhat, s ez megnehezíti a cash-flow-tervezést. Az exportőrvállalkozások váratlan forinterősödésnél kevesebb hazai pénzre tudják átváltani kiszállított árujuk euróban, frankban kapott ellenértékét. Az importőröket épp a gyenge hazai pénz fenyegeti, hiszen újabb vásárlásaikhoz több forintot átváltva kapnak ugyanannyi külhoni valutát.
„Nemrég 60 millió forintot veszített el az árfolyamváltozás miatt egyik, egymilliárd forint éves árbevételű ügyfélcégünk, amely addig semmilyen módon sem védekezett az árfolyamrizikó ellen, pedig tevékenysége négyötödrészt exporthoz kötődött” – meséli Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója.
Az érintett vállalkozás 2006 augusztusában, az akkor csúcson lévő 280 forintos euróárfolyam idején kötött szerződést külhoni vevőjével úgy, hogy az euróban fizet. Mire a kiszállítás megtörtént, az árfolyam jócskán lezuhant, ez okozta a veszteséget.
—-Vonz az alacsonyabb kamat—-
A devizahitelek csábítóan alacsony költségei sokakban legyőzik a kockázat miatti félelmet. A céges hiteleiket nem egyedileg, de átláthatóbban árazó bankok kínálatát nézve (persze terméktől, hitelképességtől függően eltérően) hüvelykujjszabály, hogy a forintos konstrukciók kamatának 60–70 százalékára rúg az euró és amerikai dollár, s mintegy felére a svájcifrank-alapú megoldások kamatterhe.
Igaz, a kölcsönökhöz a devizanemtől függetlenül mindenütt azonos mértékben felszámított további egyszeri vagy folyamatos jutalékok (például: folyósítási, kezelési költség) némiképp rontanak ezen az arányon.
Összetartanak a kamatok
A Volksbank beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra vagy épp hitelkiváltásra szánt Optimum hitelénél például frank alapon 5,2 százalékos kamatot számítanak, euróban 6,9, míg forintban 10 százalékost. A mértékeket a legtöbb bankhoz hasonlóan a frank Liborhoz, Euriborhoz és Buborhoz, tehát az irányadó bankközi kamatokhoz igazítva számolják ki, 5 százalékkal fejelik meg, s fél évre fixálják.
A CIB Bank Partner ingatlanfedezetes jelzáloghitelénél a 14 százalékos forintkamat helyett 7 százalékos lehet a frank- vagy 8,5-8,5 százalékos az euró-, illetve dollárkamat. Itt és még néhány versenytársnál is a legjobb vállalati adósoknak nyújtott (úgynevezett prime rate) kamat a számítás alapja, amit a CIB Bank forintnál 2,5, devizás konstrukciónál 1,5 százalékkal növel meg.
A prime rate-tel dolgozó több banknál viszont – az elmúlt évek jellemzően csökkenő kamatai ellenére – 2005-höz képest az elmúlt években a viszonyító alapkamat mértéke akár 2 százalékkal is nőtt, ami szintén a devizás megoldások vonzerejéből vesz el.
Az elmúlt években, a svájci és az uniós jegybankok fokozatos kamatemelési politikáját követve, a hazai bankok vállalati devizakamatai összességében amúgy is nőttek, miközben a forintkamatok több helyütt mérséklődtek. Az eltérő devizák tehát összetartanak. A céges devizahiteleknél az éles versenyben egyébként a hitelintézetek saját korábbi hasznukat (marzsukat) akár felére is szűkítve próbáltak lépést tartani riválisaikkal.
Váltott devizák
A kisvállalatok devizaügyleteinél az árfolyamkockázat mérséklésére a bankok változatlanul a pénznemek közti átjárhatóságot szavatoló multicurrency hiteleket, jelentősebb összegek felett egyedi, kedvezőbb valutaátváltási árfolyamokat, illetve legfőképp a határidős, opciós ügyleteket kínálják. Exportőröknek emellett a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) árfolyam-biztosítási terméke is segíthet.
A multicurrency hitel lényege, hogy az ügyfél több devizában vehet fel hiteleket (akár egyszerre), azokat devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja. Ennek a bankok honlapján is látható devizavételi és -eladási árfolyamkülönbségen túl általában nincs külön költsége (az Erste Banknál viszont van konverziós díj, s az MKB Banknál is csak a kamatperiódus végén kezdeményezett művelet ingyenes). A hitel egyéb terhei is jellemzően ugyanazok, mint az „egydevizás” kölcsönöké.
A Commerzbank 5–10 millió forintnál nagyobb összegű céges folyószámlahiteleinél ad módot arra, hogy az ügyfelek a forint mellett euróban, svájci frankban, dollárban s újabban – Kínában üzletelő hazai vállalkozások kérésére – japán jenben is átválthassák a kölcsönüket.
Ehhez a kkv-nak egyetlen banki főszámlát kell nyitnia, amelyhez az igényelt valutanemekben (ingyenes) alszámlák kapcsolódnak. A megadott hitellimiten belül az ügyfél tetszőlegesen vehet fel hitelt, rulírozó módon visszafizetheti, majd újból felveheti. Szintén legalább 10 millió forinttól igényelhető az MKB Bank egyéves forgóeszköz- és 1–15 éves beruházási multicurrency-kölcsöne.
Határidős, opciós
Az OTP Banknál dollárban, frankban, euróban és angol fontban legalább 40 ezer eurónyi (mintegy 10,5 millió forint) beruházási hitel vehető fel multicurrency alapon. A kamat az Euribor vagy frank Libor, plusz 2,5 százalék, amit évente 2 százalék kezelési költség és a hitelösszeg 1 ezrelékére plusz 50 ezer forintra rúgó hitelbírálati díj egészít ki. Érdekes, hogy a magyar OTP-nél nincs céges multicurrency-folyószámlahitel, míg szlovákiai leánybankjánál igen.
Jóval magasabb, 50 millió, illetve 80 millió forintnyi hitelösszeg felett nyújt multicurrency megoldást az Erste Bank és a Budapest Bank (BB). Előbbinél a konstrukció rulírozó folyószámla- vagy beruházási hitel is lehet (maximum 6 éves futamidővel). Kikötés, hogy kezdő cégek nem igényelhetik a kölcsönt, s az egyenkénti részhitel-lehívásoknak is meg kell haladniuk az 5 millió forintnyi összeget. A BB maximum 7 éves futamidejű beruházási hitele mellett – egyedi megoldásként – akár 3 éves időtávú forgóeszköz-finanszírozásra szóló multicurrency-kölcsönt nyújt.
A nem hitelekhez, de meghatározott devizaösszegek jövőben fix árfolyamon történő eladásához vagy vételéhez hozzásegítő banki határidős (forward) vagy opciós ügyletek kkv-k számára viszonylag magas minimumösszegekkel érhetők el. Az MKB Banknál több, együttes határidős ügylet esetén lejáratonként 50-50 ezer eurós a minimális értékhatár. Ugyanennyi kell a Commerzbank egyedi forwardjához, ahol viszont az opciós ügylet minimuma 500 ezer euró (igaz, akár öt különböző ügylet együtteseként).
