A brüsszeli ajánlások között nem szerepel a magyar nemzetgazdasági miniszter által szeptemberben javasolt luxusáfa bevezetése.
“Elérkezett az idő, hogy nagyszabású reformot hajtsunk végre az áfa területén” – közöltekedden Algirdas Šemeta, az adóügyekért felelős biztos, miután az Európai Bizottság (EB) közleményt fogadott el az áfa jövőjéről.
A dokumentum felvázolja az új áfarendszert alátámasztó alapvető jellemzőket, valamint azokat a kiemelt intézkedéseket, amelyekre az egyszerűbb, hatékonyabb és stabilabb uniós áfaszabályozáshoz szükség van.
Az új áfarendszerrel kapcsolatos elképzelések három fő célkitűzésen alapulnak. Brüsszel szerint egyrészt az áfának a vállalkozások szempontjából kezelhetőbbnek kell lennie: az egyszerűbb, átláthatóbb áfarendszer jelentősen enyhítené adminisztratív terheiket és ösztönözné a több országra kiterjedő kereskedelmet, ami pedig előnyösen hatna a növekedésre. A vállalkozásbarátabb áfa érdekében a több országra kiterjedő ügyletekre vonatkozó egyablakos ügyintézés bővítésére; az áfabevallások szabványosítására van szükség, valamint létre kell hozni egy központi webportált, amely a nemzeti áfaszabályok egyértelmű és egyszerű elérhetőségét biztosítja.
A második fontos pont, hogy az áfának hatékonyabban hozzá kell járulnia a tagállamok költségvetési erőfeszítéseihez és a fenntartható gazdasági növekedéshez. Az adóalap szélesítése és a csökkentett adókulcsok használatának korlátozása új bevételeket teremt a tagállamokban, anélkül, hogy az adókulcs emelésére lenne szükség. “A mentességek és kedvezmények megszüntetésével néhány tagállamban akár anélkül is csökkenthető lenne az általános áfakulcs, hogy ez kihatna a bevételekre” – áll a közleményben, amely meghatározza azokat az elveket, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a mentességek és kedvezményes adókulcsok módosításához. A harmadik fontos cél, hogy elejét kell venni a be nem folyó áfából és az adócsalásból eredő hatalmas bevételveszteségnek. A becslések szerint az összes áfa mintegy 12 százaléka nem folyik be az adott ország költségvetésébe, az EB 2012-ben lépéseket tesz azért, hogy a tagállamok jobban tudják kezelni a feltételezett csalásokat. Emellett az EB Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e a jelenlegi csalás elleni mechanizmusok megerősítésére, valamint annak a lehetőségét is értékeli, miként könnyíthetné meg a többoldalú ellenőrzést egy több országra kiterjedő ellenőrzési csoport.
Az EB által megszabott ajánlások szerint az áfakulcs emelése nem feltétlenül szükséges az egyes tagállamokban, emellett a luxusáfa sem szerepel a tervekben, vagyis az EB nem támogatja a jövőre életbe lévő magyarországi áfaamelést, ahogy Matolcsy György luxusáfára vonatkozó javaslatát sem. A magyar nemzetgazdasági miniszter szeptember elején levélben kérte Algirdas Šemeta adóügyi biztost, hogy az Európai Bizottság mihamarabb tegyen javaslatot a luxuscikkek forgalmi adójának normál kulcsúnál magasabb adóztatására. A szaktárca akkori közleménye szerint a magyar kormány fontolóra venné egy, a hatályos adókulcsnál magasabb, harmincöt százalékos áfakulcs bevezetésének lehetőségét bizonyos termékek esetében, ha erre az áfáról szóló uniós irányelvben foglaltak lehetőséget adnának.
Adószakértők Matolcsy luxusáfás javaslatára szeptemberben azt mondták, most lényegében esélytelen bevezetni, és amúgy is számos buktatója van. A nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett, bizonyos termékek utáni 35 százalékos áfakulcs nem fér bele most az EU szabályába (az uniós áfairányelvbe), mert az irányelv szerint a legtöbb termékre vonatkozó általános áfakulcsnál magasabb, kiemelt áfakulcsot a tagállamok nem alkalmazhatnak a termékek szűkebb körére. A szakértők akkor azt is elmondták, lehet ugyan kezdeményezni, hogy változtassa meg az EU az irányelvet, de ennek kimenetele kétséges, nem beszélve arról, hogy sokáig tarthat, mire a közösség országai egyáltalán elfogadják a javaslatot, és abból jogszabály lesz.
