Közeledik az év vége, így célszerű áttekinteni a bennragadt szabadságok kiadására vonatkozó hatályos szabályozást – tanácsolja a Liga Szakszervezetek szakértője, Kéri Ádám cikkében. Íme a fő szabályok.
Ennyi szabadság jár
A szabadság jelenleg 20 nap alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból áll. A pótszabadság 18 éves kor alatt 5 nap, 18 és 25 éves kor között nem jár, efölött a kor fölött pedig két-három évente 1 nappal bővül a pótszabadság. Így például 35 évesen 5 nap jár. 45 éves kor felett pedig 10.
A 16 évnél fiatalabb gyermekek után is jár a szülőnek pótszabadság. Egy gyermekre 2 nap, két gyermekre 4 nap, e fölött pedig összesen 7 nap. Akinél 50 százalékosnál nagyobb egészségkárosodást állapítottak meg, annak is jár 5 nap pótszabadság.
A teljes szabadságot úgy tudjuk kiszámolni, ha az alapszabadságot és a pótszabadságokat összeadjuk. Év közben keletkezett munkaviszonynál a végértéket arányosítani kell, mely alól egyetlen kivétel van: az apáknak a gyermek születésekor járó pótszabadság (alapvetően 5 nap, amit a második hónap végéig lehet kivenni, ikreknél pedig 7 nap).
Nem kivesszük, hanem kiadják nekünk
A szakértő szerint fontos, hogy a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem azt a munkáltató adja ki. A munkáltatónak ugyan meg kell hallgatnia a munkavállalót, de kérései nem kötik. Ez alól kivétel 7 nap, amelyet legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ezt a 7 napot év közben keletkezett/megszűnt munkaviszonynál szintén arányosítani kell és a fél napot elérő töredéket egész napként kell figyelembe venni. Azt azonban külön kiemeli, hogy a többi alapszabadsággal (pl. a gyermekek után járó alapszabadsággal) a munkavállaló már nem rendelkezik szabadon. Miután a jogosultsága megállapítást nyert, a szabadságnapok az alapszabadságába beleolvadnak és a továbbiakban osztják annak a sorsát (azaz pl. a munkáltató adja ki, arányosítani kell stb.).
Kötelező kiadni
A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni és minden esetben a munkáltató adja ki. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló a rendelkezésére álló 7 napját nem szándékozta (időben) kivenni. Amennyiben viszont a munkavállaló több szabadságot kap, mint amennyi számára jár, a többlet munkaviszony megszűnése esetén jogszerűen nem követelhető tőle vissza. Bizonyos korlátozásokkal azonban a szabadság (egy része) átvihető a következő évre.
Így kaphatjuk meg a szabadságunkat
A szabadság kiadásának (és a 7 nap kivételének) az időpontját legalább 15 nappal előre közölni kell. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, illetve működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának a közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Ebben az esetben a munkavállaló kárát és költségeit meg kell téríteni.
Fő szabály szerint a szabadságot a munkaviszony megszűnésének az esetét kivéve megváltani nem lehet. A parlament előtt van viszont szeptember 9-e óta egy törvényjavaslat, amely lehetővé tenné az erre az évre bennragadt szabadságok megváltását, 2014 február 1-jéig. Döntés azonban még nem született ez ügyben.