Azoknál a 90 napon túli devizahitel-tartozással rendelkező adósoknál, akik belépnek az árfolyamgátba, az állam csak akkor vállal garanciát a gyűjtőszámlára, ha a bankok elengedik a tartozás egy részét – közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
Az említett és a parlament által már elfogadott módosító javaslat alapján a jövőben megkötendő gyűjtőszámlahitelek esetében kizárólag akkor lép be az állam készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan 95 százalékát. Ezzel ösztönöznék a bankokat, hogy engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét.
Újra fizetőképesek lehetnek
Az indoklásban arra hivatkoznak, hogy a tartozások 30-40 százalékáig a bankok tartalékot képeztek, és lehetőséget kaphatnak ezzel az adósok arra, hogy ismét fizetőképessé váljanak. A fennálló tartozás csökkentése a bank számára nem kötelező, a módosítás ezt csak ösztönözni kívánja – írja az Index.
A fentieken túl azt is rögzíti a módosítás, hogy az árfolyamgátból 90 napon túli késedelemmel nem, csak 180 napon túlival kerül ki az adós.
Az intézkedés várható hatása nehezen megbecsülhető, hisz nem tudni, a korábban fizetésképtelen ügyfelek milyen arányban válhatnak fizetőképessé az árfolyamgátba való belépéssel.
E pozitív hatásnál sokkal nagyobb lehet azonban az intézkedés romboló hatása a Portfolio.hu helyzetértékelése szerint: azt üzeni az adósoknak, hogy megvan az esély a fizetésképtelenné válással a tartozás egy részének elengedésére. Emiatt előfordulhat, hogy a bankok mégis inkább lemondanak az állami garanciáról.
Jobb hagyni bedőlni?
A rossz fizetési morált egyébként egy bírósági ítélet is ösztönözheti. A jog alapján előfordulhat, hogy jobban megéri bedönteni egy hitelt, mint betartani a szerződést, és kifizetni a teljes tartozást. Ez a jogi értelemben nonszensz állítás következik egy végrehajtási szakaszba jutott devizahiteles ügyéből, amelyben a közelmúltban a Siófoki Járásbíróság első fokon, majd a Kaposvári Törvényszék másodfokon is az adós javára döntött a K&H Bankkal szemben.
A HVG.hu által ismeretett eset szerint a siófoki adós ügyvédje, Laskainé dr. Farkas Anita ugyanis talált egy szakaszt a végrehajtásról szóló törvényben, mely szerint a végrehajtónak kötelessége megadni a részletfizetés lehetőségét az adósnak, mégpedig az eredeti szerződés szerinti részletekben. Így annak ellenére, hogy az adós több mint két évig nem fizette a hitelét, és a bank felmondta a devizahitel-szerződést (vagyis az jogi értelemben megszűnt), az adós visszatérhetett a havi törlesztéshez, és amíg az eredetileg megszabott részleteket fizeti, a végrehajtási eljárásnak szünetelnie kell a törvény szerint.
Eszerint, ha mostantól nem esik késedelembe az adós, akkor a maradék tartozását évek alatt fogja törleszteni, mintha még mindig élne a szerződése a bankkal. Ami viszont még ennél is különösebb az az, hogy az adós ezzel a verzióval sokkal jobban jár: a lap számításai szerint másfél millió forintot nyer az ügyön. Igaz, nem kockázatmentesen.
