Pénzügy

Azok fizetnek a Quaestor-csalásért, akik nem tehetnek róla

Politikai kérdést csináltak a kártalanításból, noha a többi cég nem tehet az állam mulasztásáról és a kötvényesek hiányos tájékoztatásáról.

Döntés született pénteken délelőtt, miután Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában a brókereket jelölte meg aktuális népellenségként. A befektetővédelmi alap (BEVA) többségben lévő, államilag befolyásolható tagjai arra jutottak, hogy a pénzügyi szektor fog fizetni a Quaestor csalása után, aminek leleplezése az állam feladata lett volna – írja a 444. A kormány és az MNB azt is kitűzte, hogy az alap 6 helyett 30 millióig kártalanítsa a kötvénykárosultakat.

A portál szerint valójában nem is brókerbotrányról van szó a Quaestor esetében, inkább piramisjátékról. Tarsoly Csaba egyre több dologgal, főleg ingatlannal foglalkozó vállalatcsoportot épített ki, amit a lakosság körében agresszív ügynökhálózattal eladott kötvényekből finanszíroztak. Ezekben a kötvényekben a vásárlók már csak azért is megbíztak, mert az ellenőrző szerepet betöltő MNB és elődje, a PSZÁF mindent rendben talált és az is megnyugtathatta őket, hogy Tarsoly jóban volt több kormánytaggal és üzletelt az állammal is.

A veszteségeket egy idő után olyan kötvényekkel próbálták pótolni, amik valójában nem is léteztek: bizonyos kötvénysorozatok darabjait többször is értékesítették. Ez okozta a cégcsoport bukását. A vállalati kötvények ugyanakkor kockázatosak, számolni kell azzal annak, aki ilyet vesz, hogy ha az adott cég csődbe megy, minden pénzét elbukhatja. A Quaestor-kötvények kibocsátási prospektusában még világosan benne is volt, hogy nem vonatkozik rájuk a BEVA védelme.

Ennek ellenére az a döntés született, hogy jogi kérdés helyett politikai kérdést csinálnak a kártalanításból. Akikkel pedig megfizetik a botrányt, azok a szereplők, akik a kérdésben ártatlanok, hiszen nem rajtuk múlt, hogy mit kellett volna tudniuk a lakossági kötvényeseknek és mit mulasztott el az állam.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik