Az ENSZ-BT 5 állandó tagja közül Kína és Oroszország is megvétózta azt a határozatot, amely felszólította volna Szíriát, hogy hagyjon fel állampolgárai üldöztetésével és elnyomásával. Ez már a sokadik alkalom, hogy a BT-n belül szembekerül a Nyugat és a Kelet. Közben Szíriában tovább folyik a tüntetések letörése a hadsereg bevetésével, éles lõszerrel, sok halottal.
Dezertõrökbõl alakul az ellenpólus
A szíriai hadsereg tüntetõk elleni támadásaiban eddig körülbelül 2700 ember vesztette életét ENSZ források szerint. A szír hadseregbõl dezertált katonák állítják, a parancsokban az szerepelt, hogy terrorista gócpontok ellen kell támadást végrehajtaniuk, ám a bevetések során nyilvánvalóvá vált számukra, hogy fegyvertelen civil célpontokat támadnak.
A török Anatolian News Agency információi szerint a dezertõr katonák egy dezertõr szír tábornok, Riád al-Asszad vezetésével már megalakították a Szabad Szír Hadsereget is, mely azóta több esetben hajtott végre kisebb akciókat a szír rezsim erõi ellen. Az ENSZ-BT-hez beterjesztett javaslat célja egyrészt a szíriai erõszak megállítása, másfelõl pedig bizonyos kompromisszumokkal – a fegyverembargó és líbiához hasonló repüléstilalmi zóna bevezetésének, tehát a katonai nyomásgyakorlás eszközeinek a kihagyásával – Oroszország és Kína beleegyezésének megszerzése lett volna.
Konfliktus a világ élén
Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína. Ezek az országok alkotják az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó résztvevõi körét, egyedül õk rendelkeznek vétójoggal. Nem véletlen az sem, hogy ugyanez az öt állam birtokol egyedül a világon legitim nukleáris arzenált az Atomsorompó szerzõdésben foglaltak szerint.
A másik tíz nem állandó tagország 5-5-ös felosztású rotációban, egyéves munkaciklusokban követi egymást. A latin-amerikai országok csoportjából például most Brazília és Kolumbia vesz részt a BT munkájában, de Brazília tagsága december 31-én lejár, míg Kolumbia csak egy évvel késõbb hagyja ott a világ legfontosabb asztaltársaságát. Számunkra ennél jóval fontosabb részlet, hogy a kelet-európai csoportot képviselõ Bosznia-Hercegovina mandátuma az idei év végén jár le és a helyére pályázók között Azerbajdzsán és Szlovénia mellett ott van hazánk is (Örményország visszalépett). A nem állandó tagok jelenleg a BT-ben: Brazília, Kolumbia (Latin-Amerika és a Karibi blokk), Gabon, Nigéria, Dél-Afrika (Afrika-blokk), India (Ázsia-blokk), Libanon (Ázsia és az arab világ blokkja), Németország, Portugália (Nyugat-Európa-blokk), Bosznia-Hercegovina (Kelet-Európa-blokk).
Bár a nem állandó tagok szavazata is alapvetõ fontosságú a BT döntéshozatalában, csak az állandó tagoknak van vétójoguk, mellyel a Szíriát felszólító határozat ellenében Oroszország és Kína is élt. A Szovjetunió csillagának leáldozásával megszûnt a hidegháborús logika alapján történõ bipoláris felosztás (Szovjetunió vs. USA). A többszereplõssé vált nemzetközi erõtérben az USA, az Egyesült Királyság, valamint Franciaország azonban egy tömbnek tekinthetõ, a nyugati civilizáció képviselõi mindhárman. Bár ez a tömbösítés Kína és Oroszország esetében már nem állja meg a helyét, hiszen a két nagyhatalom érdekei is gyakran ütköznek és kultúrájuk sem közös, ám mégis igen gyakran kerülnek egy platformra. Erre gyakran éppen a BT állandó tagjai között képviselettel nem rendelkezõ iszlám világgal kapcsolatos viták esetén kerül sor, mint jelenleg Szíriánál is.
Az USA kiakadt, az oroszok zsörtölõdnek
Bár a megvétózott ENSZ-határozat semmiféle katonai beavatkozásra való utalást nem tartalmazott, sõt még a fegyverembargó bevezetése is kimaradt belõle, Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet Szíria ügyében Líbiával párhuzamot vonva arra hivatkozott, hogy több tagország is feltûnõen gyorsan szeretné illegitimmé nyilvánítani a szír vezetést és a felkelõket is arra bíztatja, ne folytassanak tárgyalásokat Asszad rezsimjével, melyet le kell váltani. Li Baodong kínai ENSZ-nagykövet szerint egy ilyen döntés beavatkozás volna a szír belügyekbe, ami rendkívül negatív üzenetet közvetítene a nemzetközi közösség felé, és csak kiélezné a konfliktust a felkelõk és a kormányerõk között, továbbá eltörölné egy esetleges reformfolyamat minden esélyét.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet cserébe azzal vádolta meg Kínát és Oroszországot, – nem nevesítve õket – hogy ez csak egy olcsó trükk azok részérõl, akik továbbra is szeretnének jó pénzért fegyvereket eladni az elnyomó szír rezsimnek. Franciaország képviseletében Gerard Araud pedig közölte, nem kértek mást a határozatban, mint az alapvetõ emberi jogok betartatását és a szír rezsim brutális elnyomásának megszüntetését.
Szíria üdvözölte a BT döntés elmaradását, Bashar al-Asszad szír elnök pedig kilátásba helyezte, hogy bármilyen országát érõ külföldi katonai beavatkozás esetén “rakétazáport” zúdít Izraelre.
Új világrend?
Az újra elõtérbe kerülõ Kelet-Nyugat ellentétek azonban nem csupán a BT-n belül élezhetik ki a feszültségeket, de egyre közelebb sodorhatják egymáshoz kínai és az orosz felet, valamint az említett két nagyhatalmat az arab világhoz. Ennek ellensúlyát képezik egyelõre Kínában a muzulmán ujgur kisebbség szakadár törekvései, amely sok fejfájást okoznak a kínai vezetésnek, valamint az Oroszország területein élõ jelentõs muzulmán kisebbségek (csecsenek, ingusok, dagesztánok, balkárok) hasonló okokból kifolyólag. Ám a mostani szíriai eseten kívül számos alkalommal fordult már elõ hasonló pengeváltás például Irán esetében is a BT-n belül. Arról nem is beszélve, hogy az iráni atomprogram sehol sem tartana kínai eszközök és orosz szakértõk segítsége nélkül.
Bár a BT-n belüli összecsapások fontosabb résztvevõi továbbra is az állandó tagok maradnak, egyáltalán nem mellékes a nem állandó tagság összetétele sem, hiszen eljárásrendi döntések elfogadásához legalább 9 tag szavazata szükséges, valamint a BT-tagok befolyásolása is könnyebb a Tanácson belülrõl.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1946-os megalakulása óta sokat változtak az erõviszonyok, fõleg a 60-as évek függetlenedési periódusát követõen, mikor a volt gyarmatok visszanyerték önállóságukat és elözönlötték az ENSZ-közgyûlését, felsorakozva a saját kulturális és civilizációs gyökereikhez legközelebb álló nagyhatalmak mögött. Ez tovább bonyolódott, amikor a civilizációs törésvonalak mentén egyes országok “kívül maradtak” saját tömbjükbõl. Kelet-Európát például jelenleg is egy muszlim többségû ország képviseli Bosznia-Hercegovina személyében. Erdõs André volt magyar ENSZ-nagykövet is a muzulmán Azerbajdzsánt nevezte a legvalószínûbb befutónak a helyére. Ezzel tovább gyengülhetnek a nyugati hatalmak pozíciói a BT-n belül.
