“Tegnap érkeztem haza Zadarból, és a saját szememmel láttam, mi történik a városhoz közeli Vir szigeten. Buldózerek jelentek meg, hogy napokon belül mintegy 100 házat bontsanak el” – számolt be a FigyelőNet kérdésére egy horvátországi ingatlanközvetítő cég vezetője. Ezzel újabb fejezetéhez érkezett a Vir szigeti ingatlanbotrány, amelynek körülményeit 2004 augusztusában a magyar sajtóban elsőként a FigyelőNet tárta fel.
Ötezer magyar ingatlan
Helyszíni beszámolónk megerősíti azokat a zágrábi lapértesüléseket, amelyekről szerdán az Inforádió tudósított. E szerint a héten 48 olyan épületet bontanak le, amelyet szabálytalanul, a tengerhez túl közel építettek, és a bontást már meg is kezdték. Mohai László zágrábi nagykövet a távirati irodával közölte: az épületek közül 18 tulajdonosa magyar. A diplomata elmondása szerint a jogi helyzet egyértelmű: a tulajdonosok már korábban megkapták a bontási határozatokat, fellebbezéseiket pedig elutasították.
A Vir-szigeten található magyar tulajdonú épületek száma a Vecernji List című napilap szerint mintegy félezer; itt van háza többek között hazánk volt washingtoni nagykövetének, uniós diplomatáknak, államtitkároknak, minisztériumi tanácsadóknak, polgármestereknek. A lap úgy tudja, hogy Orbán Viktor volt kormányfő is közbenjár a horvát miniszterelnöknél, hogy ne bontsák le a szabálytalanul fölépített Vir-szigeti ingatlanokat, melyek tulajdonosai szerint az építkezéseket tiltó törvényt a házak elkészülte után fogadták el.
Az engedély nélküli építkezés szimbóluma
A Zadartól 29 kilométerre található Vir szigetről még 2004 augusztusában azt írta a legnagyobb példányszámú horvát napilap, a Vecernji List, hogy „az engedély nélküli építkezés szimbólumává vált Horvátországban”. A festői szépségű szigeten lévő körülbelül 10 ezer építményből ugyanis addig az időpontig alig több mint 500-at törvényesítettek tulajdonosaik. Mindez azért volt érdekes, mert a lap becslése szerint legalább 400 víkendházat vásároltak az elmúlt években Viren a magyarok. Természetesen elképzelhető, hogy a megvásárolt ingatlanok mind a már legalizált állományból származtak, ám könnyen lehet, hogy éppen abból a több ezerből, amelyek még hatósági megerősítésre vártak.
Ingatlanboom Viren
Vir sziget karrierje még a hetvenes években kezdődött. Akkor fogtak a telkek parcellázásához, s a zadari pártemberek körében divatba jött olcsó viri telket szerezni. Éppen az első telepesek rekrutációjával magyarázható, hogy az akkori szocialista viszonyok között az építési engedélyezési eljárásokat sem vették komolyan az építkezők, illetőleg a hatósági emberek is jobbnak látták, ha nem keménykednek a befolyásos víkendezőkkel.
Ilyen előzmények után jött Jugoszlávia szétesése, s az önálló horvát állam megalakulása, illetőleg ezzel együtt a rendszerváltás, melynek nyomán szabályos ingatlan-boom alakult ki Viren. A „robbanás” egyik kiváltó oka vélhetően a könnyen szerzett víkendházaiktól szabadulni akaró régi tulajdonosok által kialakított relatíve olcsó kínálati ár volt, továbbá a nagy tömegű engedély nélküli építmény tömegvonzása is érvényesült. A lehetőség csábította az illegális építtetőket.
A kedvező árak a magyar vásárlóknak is felkeltették az érdeklődését, és erre néhány ingatlanközvetítő cég is specializálta magát. Több éve közvetít Vir szigeti apartmanokat magyar vevőknek például a gödöllői székhelyű Infinity 3000 Kft., amelynek ajánlatainak többsége, és aktuális akciói is ide irányulnak. A 3 milliós törzstőkéjű, 2002-ben alapított kft. klasszikus ingatlanközvetítői tevékenységet folytat. Ennek során horvát eladókkal, illetve építtetőkkel hozzák össze a magyar vevőket. Átlagosan ezer eurós (260 ezer forintos) négyzetméteráron kínálják az ingatlanokat (két évvel ezelőtt még 600-800 eurós négyzetméterár volt a jellemző).
Ivóvíz nélkül
A Vir szigeti problémák már 2004 nyarán felmerültek, ezekről először a FigyelőNet számolt be részletesen. Akkor Hóka László, az Infinity 3000 Kft. ügyvezető igazgatója lapunk megkeresésére azt nyilatkozta, hogy az általuk kínált ingatlanok papírjai rendben vannak, bár azt elismerte, hogy nincsenek csatornázva, s vízvezeték sincs a szigeten. Ahogy fogalmazott, a házaknak saját vízellátó rendszerük van. Hogy ez pontosan mit jelent? Erre azt válaszolta, hogy fúrt kutat, amelynek vize ivásra természetesen nem alkalmas, de mosakodni lehet vele. Alternatív megoldásként említette a ciszternát, amit köbméterenként 50 kunáért töltenek fel lajtos kocsiból, bár ivásra ezt sem javasolta. Mint mondta, lehet vásárolni ivóvizet a boltokban, 5 litert – akkor – 9 kunáért.
Engedély nélkül
A vízellátás a Vecernji List említett cikke szerint is a legsúlyosabb probléma volt Viren: a sziget túlnépesedése miatt a szennyvizet felfogó derítők és a fúrt kutak közel kerültek egymáshoz, ezért a kutak vize sok helyen fertőzött. Éppen ez a probléma gátolta a víkendházak törvényesítésének folyamatát, ráadásul vízvezeték és csatorna hiányában utólag sem adható ki az építési engedély, e nélkül pedig a vásárlók nem írathatják nevükre az ingatlanokat.
Megpróbáltunk friss információkat kérni az Infinity 3000 Kft. vezetőitől, ám az iroda telefonszámán egyelőre senkit sem sikerült elérnünk. 2004 nyarán egyébként már kérdeztük Hóka Lászlót, hogy felhívják-e a figyelmet a Vir szigeti ingatlanok veszélyeire, ő akkor ennyit mondott: nem kötelező Viren vásárolni.
Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerdán hivatalába kérette Stanko Nick budapesti horvát nagykövetet, akitől tájékoztatást kért a horvátországi Vir szigetén lebontásra ítélt, magyar tulajdonú ingatlanok ügyében és azt kérte, hogy függesszék fel a döntés végrehajtását – közölte a Külügyminisztérium.
Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: “Stanko Nick elmondta, hogy tudomása szerint a szigeten az utóbbi években csaknem tízezer nyaralót építettek fel engedély nélkül. A jelenlegi, bontásra vonatkozó döntés több tucat ingatlant érint, tulajdonosaik között horvátok, bosnyákok, és szlovének is vannak, így az ügynek semmilyen magyarellenes éle nincs”.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar felet elsősorban a végrehajtás megkezdésének hirtelensége lepte meg, ugyanis az ingatlanok magyar tulajdonosai azt jelezték, hogy csak napokkal ezelőtt szereztek tudomást a bontásról. Gémesi Ferenc kérte, hogy a magyar tulajdonosok kapjanak még időt és lehetőséget arra, hogy a helyi hatóságokkal jogi szempontból tisztázzák a helyzetet, illetve intézkedhessenek ingatlanjaik és ingóságaik tekintetében.
„Ennek érdekében – hivatkozva a két ország közötti jó kapcsolatokra – Gémesi Ferenc kérte a nagykövetet, hogy a házak lerombolására vonatkozó horvát döntés végrehajtását függesszék fel” – írja Polgár Viktor.
Hátrányos megkülönböztetés?
A horvátországi Vir szigeten épített magyar tulajdonú épületek lebontása “súlyos, sőt tragikus következményekkel” járhat a magyar tulajdonosok szóvivője, Vass Krisztina szerint.
A szóvivő azt mondta újságíróknak a helyszínen, a kis adriai szigeten, hogy a magyarokat hátrányos megkülönböztetés érte, hiszen horvát tulajdonú házakat nem bontottak le. (A horvát hatóságok a magyar tulajdonban lévő épületekkel kezdték a védetté nyilvánított területen lévő építmények lebontását.)
Vass hangoztatta: a magyarok 2002-ben építették a szóban forgó házakat, még azelőtt, hogy a horvát kormány elfogadta volna a tengerparti védett övezetről szóló szabályozást, ezért megítélésük szerint törvényesíteni kellene ezeket az épületeket. A magyar befektetők egy fejlesztési területen építették a házakat, és befizettek minden megkövetelt díjat és illetéket – mondta.
A zágrábi magyar nagykövet úgy tájékoztatta az érintett magyar befektetőket, hogy Marina Matulovic Dropulica horvát környezetvédelmi miniszter megígérte: a már kész házakat nem bontják le – idézte a magyar szóvivőt a horvát Hina hírügynökség.
“Az építkezés alatt azt ígérték nekünk, hogy minden el lesz rendezve, most mégis lebontják épületeinket” – mondta a horvát hírügynökség szerint.
