Magyar kisebbség
A román monitoring jelentés magyar vonatkozása, hogy a kisebbségek védelmének terén csak korlátozott előrelépés figyelhető meg. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet még mindig vitatja a parlament. „A törvényhozási folyamatot éber figyelemmel kell kísérni” – húzza alá a jelentés.
Az Európai Bizottság elfogadta végső jelentését Románia és Bulgária EU-csatlakozásáról, s ennek végkövetkeztetése: mindkét ország 2007. január 1-től megkaphatja az EU-tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket – jelentette be kedden délután Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Bár a belépés időpontját már a csatlakozási szerződésben rögzítették, Brüsszelnek egészen idáig lehetősége volt a tagság egy évvel történő elhalasztásának kezdeményezésére a tagállamoknál, amennyiben a két ország előre meghatározott politikai területeken nem felel meg az EU-tagság követelményeinek.
Rövid pórázon
Az Európai Unió minden korábbi belépésnél keményebb feltételekkel veszi majd fel tagjai közé Romániát és Bulgáriát.A két ország a belépés után is szigorú ellenőrzés alatt marad, különösen három területen: az igazságügyi rendszer átalakításában, az európai támogatások kezelésében, kifizetésében és az élelmiszerbiztonság terén. Védzáradékokat azonban csak akkor léptetnek életbe a két ország ellen, ha azok nem teljesítik a vállalt átalakításokat: ezzel a megoldással Brüsszel el akarja kerülni Bulgária, illetve Románia “megszégyenítését”, miközben biztosítja, hogy a reformok folytatódjanak.
A z Európai Bizottság a csatlakozási szerződés alapján egy külön mechanizmust hoz létre, hogy a belépés után is ellenőrizze az előrehaladást ezeken a területeken, s egyben segítse a román, bolgár erőfeszítéseket. Mindkét országnak rendszeresen be kell majd számolnia az elért eredményekről: az első ilyen jelentést 2007. március 31-ig kell benyújtaniuk. A dokumentum szerint ha az EU az előrehaladást nem megfelelőnek értékeli, akkor a brüsszeli bizottság alkalmazni fogja a csatlakozási szerződésben foglalt védzáradékokat
Kételyek, korlátozások
Mind Bulgáriának, mind Romániának további erőfeszítéseket kell még tennie a közös agrárpolitikával kapcsolatos támogatási rendszer működőképességének biztosítására, valamint az uniós szabályok által megkövetelt élelmiszerbiztonság elérésére – számolt be a BruxInfo. Brüsszel véleménye szerint Románia például nem képes még a mezőgazdasági támogatások javarészét az uniós előírásokkal összhangban kezelni és folyósítani. De annak is komoly az esélye, hogy a direkt támogatásokban kulcsszerepet játszó egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer (IACS) sem lesz képes a normális működésre a csatlakozás idején. Azon túl, hogy a késlekedés a támogatások kifizetésének csúszásához vezethet, az Európai Bizottság átmenetileg 25 százalékkal csökkentheti az IACS által lefedett mezőgazdasági kifizetések (a teljes agrárkifizetések úgy 80 százaléka) mértékét.
Az Európai Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozást követően három éven át megtilthatja azoknak a bolgár és román mezőgazdasági termékeknek az uniós exportját, amelyek nem felelnek meg az EU állat- és növényegészségügyi, valamint élelmiszerbiztonsági előírásainak. Brüsszel kilátásba helyezte, hogy mindaddig fenntartja az élősertés és a disznóhús-készítmények Bulgáriával és Romániával szemben bevezetett tilalmát, amíg a két ország nem lesz képes a sertéspestis betegség felszámolására.
Jöjjenek-e a munkavállalók?
Románia és Bulgária csatlakozása felveti a munkaerő-piaci nyitás kérdését is, amelyről Magyarországnak is állást kell foglalnia év végéig. A magyar kormány szeptember elején terjesztette elő szakmai javaslatát, melynek értelmében a hiányszakmákban és a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban szabadon vállalhatnának munkát a román és bolgár állampolgárok. Ide tartozna például az egészségügy vagy az építőipar, és például olyan szakmák, mint a hegesztő, lángvágó, ápoló, bizonyos szakorvosok.
A politikai és gazdasági ésszerűség mellett hazánk már csak azért is ellentmondásos helyzetbe kerülne, ha a korlátozás mellett döntene, mert Magyarország volt az egyik legaktívabb harcosa munkapiaci korlátozások eltörlésének 2004-ben, amikor a magyar munkavállalók számára kellett kiharcolni a szabad munkavállalási lehetőségeket.
A kelet-európai munkaerő beáramlása a munkaerőpiacukat megnyitó régi uniós tagállamok közül Nagy-Britanniában az utóbbi időben egyre nagyobb belpolitikai vitát kavar, mivel a lengyel munkavállalók sokkal nagyobb mértékben léptek be a brit munkapiacra, mint arra számítottak. A munkaerő szabad áramlása az unión belül szinte mindenhol érzékeny belpolitikai téma, pedig a gazdasági adatok azt mutatják, hogy a nyitás mellett döntő országok nemzetgazdaságának növekedéséhez jelentősen hozzájárul a kelet-európai munkaerő.
