2+3+2
A csatlakozási szerződés szerint az EU tizenötök hét évet kaptak munkaerőpiacuk teljes megnyitásáig. Az első két év után felül kell vizsgálják addigi politikájukat, és újra döntést kell hozniuk a munkavállalók szabad áramlásának megengedéséről, részleges vagy teljes korlátozásáról. Jövőre azonban még nem kell megindokolniuk döntésüket, a szerződés szerint a tagállamoknak vita nélkül el kell fogadniuk a határozatot.
Már megindultak a kétoldalú puhatolózó tárgyalások több EU tagország és Magyarország között a munkaerőpiacok nyitását illetően. 2004 májusában Nagy-Britannia, Írország és Svédország tette szabaddá az újonnan csatlakozók számára a munkavállalást, a többiek lelakatolták munkaerőpiacukat az újak előtt. A tizenkét tagállamnak jövő májusig kell felülvizsgálnia korábbi döntését. Hiába bizonyosodott be azonban, hogy a keleti munkaerő nem özönlötte el Nyugat-Európát, a tagországok feltehetően továbbra is zárva tartják kapuikat a magyarok és a többiek előtt is. Annyi már most bizonyos, hogy Németország és Ausztria nem fogja megnyitni munkaerőpiacát. Finnországból már azonban kaptunk kedvező jeleket: a nemrégiben itt járt munkaügyi miniszterasszony biztosította a magyar kormányt, hogy mindent megtesz a nyitás érdekében. Spanyolországgal szintén jól haladnak az egyeztetések, Gyurcsány Ferenc látogatása után kétoldalú munkacsoport alakult a helyzet felülvizsgálására. Mivel azonban az egyes országok munkaerőpiaca szorosan összefügg szomszédaival, a spanyol döntés a teljes déli blokkot – Franciaország, Portugália, Spanyolország – , míg a finn határozat a skandináv blokkot rántaná magával. „Az óvatos politikai megfontolások miatt végül valószínűleg egyik ország sem fog nyitni az első kétéves határidő lejárta után” – bocsátkozott jóslásokba Ladó Mária. A főigazgató szerint a differenciált kezelést sem sikerül majd elérnünk, hiszen Lengyelországgal szemben senki sem hozna kedvezőtlen döntést, ha a többi új csatlakozó előtt nyitnának.
Differenciáljanak!
„A magyar kormány arra törekszik, hogy minél több ország megnyissa munkaerőpiacát országunk munkavállalói előtt – mondta el a FigyelőNet kérdésére Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) Integrációs és Nemzetközi Főigazgatóság főigazgatója – A kétoldalú tárgyalások során a magyar munkaerő immobilitásával igyekszünk érvelni, melyeket az elmúlt egy évben tapasztaltak alá is támasztanak.”
A kormány másik fő célja, hogy elérje, a régi tagállamok differenciáltan kezeljék az újakat. Az elmúlt egy év adataiból egyértelműen kiderült, a lengyelek közül vándoroltak ki a legtöbben, míg a többiek inkább otthon maradtak, vagyis nem kell félni a keletiek beözönlésétől. „Ami biztos, hogy Ausztria és Németország a belpolitikai helyzet és a magas munkanélküliség miatt nem fogja megnyitni munkaerőpiacát” – mondta a főigazgató.
Maradtunk
Az első év után a brit szerveknek és sajtónak is el kellett ismernie: a keleti munkavállalók özönétől való félelem alaptalannak bizonyult, sőt a vendégmunkások csak jót tettek az országnak, ahol több százezer állás jelenleg is betöltetlen. A Nagy-Britanniában dolgozó vendégmunkások az összes foglalkoztatott 8 százalékát tették ki az elmúlt évben, akik a brit GDP 10 százalékát termelték meg, és 15 százalékban járultak hozzá a gazdasági növekedéshez.
Nagy-Britanniában egyébként a hivatalos adatok szerint 133 ezer munkavállaló dolgozott 2004 végén az újonnan csatlakozó országok polgárai közül. Ebből 3900 volt magyar. A munkaerőpiacát szintén megnyitó Írországban 2115 magyar vállalat munkát, míg a Svédországban dolgozó négyezer keleti munkavállaló közül 183 volt magyar. Ezek az adatok azonban alulbecslik a tényleges számokat, hiszen munkavállalási engedélyre már nincs szükségük a friss EU állampolgároknak, és a cégek gyakran nem tesznek eleget regisztrációs kötelezettségüknek, mivel a mulasztás semmiféle büntető szankcióval nem jár.
A magyarok német nyelvterületre tartanak
Annak ellenére, hogy Ausztria és Németország fenntartotta kvótarendszerét Magyarországgal szemben, és a legkeményebb korlátozásokkal élnek az újonnan csatlakozók munkavállalását illetően, a magyarok többsége mégis ezekben az országokban akar dolgozni. A tavalyi év végén 13 628 magyar dolgozott engedéllyel Ausztriában, ami 7,7 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Németországban 17 100 magyar vállalat tavaly munkát, de a szolgáltatási szektorban vállalkozóként további 8 ezer magyar dolgozhat a becslések szerint.
A tapasztalatok szerint a magyarok leginkább egyéni úton, az adminisztráció és egyéb akadályok leküzdésével vág neki a németországi és ausztriai álláskeresésnek, annak ellenére, hogy léteznek olyan keretegyezmények, melyek megkönnyítenék a magyarok munkaerőpiacra jutását a két országban.
A magyar munkavállalók a jövőben nem számíthatnak semmi jóra Németországban, ahol jelenleg 5,2 millió munkanélküli próbál állást találni. A belpolitikai helyzet érezhetően feszült, a politikai érvek szerint a német munkanélkülieknek és nem a külföldieknek kell elsősorban állást biztosítani.
