A két államférfi abban állapodott meg, hogy bizalmasan kezelik a tárgyaláson elhangzottak. Egy berlini bulvárlap úgy tudja, hogy Köhler nem tett ígéretet. Az eredeti tervek szerint a németeket csak 2006 őszén szólították volna az urnákhoz, de Schröder már idén ősszel választásokat akar. A kancellár július elsején veti a föl a Bundestagban a bizalmi kérdést kormánya ellen – jelentették be hivatalosan hétfőn este Berlinben.
Schröder vasárnap este jelentette be, hogy a szociáldemokrata párt (SPD) észak-rajna-vesztfáliai veresége után idő előtti országos választást kíván, mert úgy érzi: megkérdőjeleződött – megszorító intézkedéseket tartalmazó – reformpolitikájának politikai alapja.
A legnépesebb német tartományban, a szociáldemokrata erősségnek hitt 18 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfáliában az SPD közel negyven év után volt kénytelen átadni a helyet a kormányrúdnál a kereszténydemokratáknak (CDU).
Ernst Benda, a német alkotmánybíróság volt elnöke bírálta, hogy Schröder a bizalmi kérdés felvetésével próbál idő előtti választásokat kikényszeríteni. Benda a müncheni Süddeutsche Zeitungnak kifejtette, hogy az, amit a kancellár akar, nem felel meg a német alaptörvény (alkotmány) szellemének.
“A szövetségi kancellár nem akarhat új választást egyszerűen azért, mert az most politikailag neki éppen különösen kedvező” – mondta az alkotmányjogász, s emlékeztetett az alkotmánybírósági értelmezésre, amely szerint a kancellár akkor vetheti fel a bizalmi kérdést, ha az erőviszonyok a szövetségi képviselőházban (Bundestag) korlátok közé szorítják cselekvőképességét. Ilyen eset nem áll fenn, mert az észak-rajna-vesztfáliai eredményekkel csak a felsőházi (Bundesrat) erőviszonyok módosultak, a képviselőháziak nem.
A 603 fős Bundestagban a szociáldemokraták és szövetségeseik, a zöldek 12 fős többséggel rendelkeznek. Hans-Christian Ströbele, a zöldek frakciójának helyettes vezetője a Stuttgarter Zeitungnak arról számolt be, hogy egyes képviselők az alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni.
“Végül is nem három, hanem négy évre választottak meg bennünket” – közölte Ströbele, aki nem listáról, hanem egyéni választókerületből jutott be a Bundestagba. Ströbele számos ponton megkérdőjelezte a kancellár eljárásának jogszerűségét.
