Megnyílt az út a parlamenti képviselők fizetését és juttatási rendszerét végre elfogadható formába rendező jogszabály végső jóváhagyása előtt. Az Európai Parlament jogi bizottsága szerdán nagy többséggel elfogadta a képviselői statútumról szóló javaslatot, továbbküldve a jogszabályt a plénumnak. A statútum célja, hogy megszigorítsa a képviselői juttatások jelenleg igen szabados, visszaélésekre is módot adó rendszerét, cserébe viszonylag magas és egységes fizetést állapítson meg a ma még a tagállamok által fizetett eurohonatyáknak. A jelenlegi rendszerben a tagállamok állapítják meg saját EP képviselőik havi jövedelmét, amelynek mértéke jelentősen eltér: a lettek például 800, a magyarok 4000, míg az olaszok havi 11 ezer eurós fizetést juttatnak képviselőiknek. A jelenlegi tervek bruttó 7000 eurós fizetést irányoznak elő minden nemzet EP képviselőjének.
A jogszabály tervezet azonban nem csak a fizetések kérdését rendezné. A jelenlegi rendszerrel számos nyugat-európai képviselő is visszaélt, amire például az utazási költségek átalánydíjas elszámolása, vagy a bizottsági ülésekért járó napidíjak felvételi módja adott lehetőséget.
Az azonos munkáért azonos bér elve alapján a honatyák jövedelmének egységesítése már korábban napirendre került. A statútumról szóló vita 2004 elején jutott holtpontra, amikor az EP pozitív szavazása után a Tanácsban Franciaország, Németország, Ausztria és Svédország megvétózta a jogszabály-javaslatot. A javaslat a juttatási rendszer szigorításáért cserébe egységes, 8600 eurós fizetést állapított volna meg a honatyáknak, a közösségi költségvetésből fizetve, véget vetve a jelenlegi egyenlőtlen szisztémának.
A Tanács luxemburgi elnöksége most, több mint egy évvel később, újraélesztette a politikailag igen érzékeny kérdést, benyújtva gyakorlatilag ugyanazt a javaslatot, de ezúttal csak 7000 eurós bruttó fizetést kínálva. A szakbizottsági jóváhagyás után a kilátások igen jók, mert a javaslat nagy támogatással bír a Tanácsban is. A plénum várhatóan június 23-án szavaz, megnyitva az utat azelőtt, hogy a tagállamok kormányai is jóváhagyják a statútumot.
A képviselői statútum főbb pontjai
– A képviselők 7000 eurós bruttó fizetést kapnának a közösségi költségvetésből, és adózniuk is ide kellene, 20-27 százalékot. Az államok ugyanakkor fenntartják maguknak a jogot, hogy ennek tetejébe még kivessenek adót, a saját költségvetésük javára.
– Az utazási és titkársági (képviselői alkalmazotti) költségeket a jövőben a tényleges kiadásoknak megfelelően fogják megtéríteni, véget vetve a potyázás lehetőségének. Ezen felül megmarad egy fix, havi 3785 eurós irodaköltség (irodai eszközökre, mobiltelefonra, miegyébre). Szintén marad a napi 268 eurós napi költség.
– A képviselők nyugdíjköltségét az EP fizeti, mintegy 1500-1600 eurót havonta – ez azt jelenti, hogy a jelenlegi csomag végeredményben nem különbözik a 2004 januárjában megbukottól, mert ott még ugyan 8600 eurós fizetésről volt szó, viszont a képviselőknek maguknak kellett volna fizetniük a nyugdíjat.
– A tébét és balesetbiztosítást a képviselők és a Parlament együtt fizetik, egyharmad-kétharmad arányban.
– Mindegy egyéb adó a közösségi költségvetésbe megy, kivéve, ha az államok saját rendszert akarnak fenntartani.
– A statútum életbe léptétől két cikluson, vagyis tíz éven keresztül átmeneti időszak lesz érvényben, amikor az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a saját képviselőiket illetően a jelenlegi nemzeti rendszert tartják fenn.
Bulvártéma lenne a fizetés?
„Mindenképpen méltányosnak tartjuk, hogy ne legyen diszkrimináció a különböző országok képviselői között, azonos munkáért azonos javadalmazásban részesüljenek, mert ez kizárja a visszaéléseket. Azt is fontosnak tartom, hogy a költségtérítések valósak és átláthatók legyenek. Azt szeretnénk, ha az uniós adófizetők pontosan tudnák, mit és miért veszünk fel és ezért milyen munkát végzünk – a kérdés ilyen egyszerű s bízom benne, hogy az új törvényjavaslat ezt becsülettel megoldja” mondta Lévai Katalin az Európai Parlament Jogi Bizottságának alelnöke, magyar EP képviselő.
A képviselőasszony magánvéleményének is hangot adott: „Elegünk van belőle, hogy a sajtó, főként a bulvársajtó jelentős részét más sem érdekli, mint az, hogy mennyit keresünk és milyen költségtérítésben részesülünk. Közben szó sem esik arról a munkáról, amit az Unió és hazánk érdekében, gyakran nem a legideálisabb körülmények között és az elfogadott munkaidőn túl végzünk.”
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
