A határok fellazulása a megkérdezettek kétharmadának a legnagyobb élménye, s több mint harmaduk jónak nevezte, hogy határaink biztonságosabbá váltak. Ugyanakkor legalább ennyien tartották rossznak, hogy ez az “idegenek beáramlásával” jár – olvasható a 2005. januárjában készült, mintegy ezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív felmérés összegzésében. A megkérdezettek körülbelül harmada jónak tartotta, hogy az emberi viszonyok civilizáltabbá váltak, hogy nő a jólét s a demokrácia, de rossz, hogy terjed a munkanélküliség és a bürokrácia.
A válaszadók negyede-ötöde veszélyben érzi az ország szuverenitását és a magyar kultúrát, illetve a közpénzek gondos kezelését, de ugyanennyien örülnek a szociális- és közbiztonság növekedésének.
Az, hogy a megkérdezett hogyan érzékeli az EU csatlakozás hatásait, egyaránt függ társadalmi helyzetétől és politikai beállítottságától.
Az unió határainak megnyílása az átlagosnál is több megkérdezettnek fontos a társadalom legmobilabb csoportjaiban: a gimnáziumot, főiskolát vagy egyetemet végzettek, jelenleg tanulók, illetve 18-35 éves korosztály több mint háromnegyede ezt nevezte a legfontosabb változásnak.
Az idegenek beáramlását a dunántúliak és az észak-alföldiek, a falusiak, a fiatalok, illetve azok emlegetik, akik elégedetlenek a kormánnyal, a demokrácia helyzetével s nem mennének el szavazni.
Közel egy évvel az uniós csatlakozás után körülbelül a magyarok tizede áll személyesen, vagy egy kisebb csoport (család, munkahely) tagjaként kapcsolatban az unióval – tartalmazza a felmérés.
