A NATO két nyugalmazott generálisa által készített elemzés kiemeli, hogy ameddig a kontinens nem képes védelmi rendszerének összehangolására, addig képtelen lesz szembenézni olyan növekvő biztonsági kockázatokkal, mint amilyen a nemzetközi terrorizmus – írja a Financial Times.
Az európai vezetők mindezidáig nem vették figyelembe azt a politikai akaratot, mely Európa katonai erejének növelésére irányult – hangoztatta az amerikai Gen Joseph Ralston, aki 2003-ig a NATO vezetője volt, valamint Klaus Naumann tábornok, Németország volt külügyi államtitkára, a NATO katonai bizottságának vezetője.
Érvelésük szerint annak, ha Európa kollektív katonai fejlesztésé az elkövetkező néhány évben elmarad, beláthatatlanul negatív következményei lehetnek az egyes országok érdekérvényesítésében, a NATO, mint katonai szövetség életképességében, és abban, hogy az európai országok jelentős mértékben együtt tudjanak működni az Egyesült Államokkal.
A 97 oldalas dokumentumot szerdán tárják az Európai Unió és a NATO vezetői elé a tábornokok, és az elkövetkezendő két hétben majdnem minden európai külügyi vezetővel egyeztetnek majd annak érdekében, hogy ne folytatódjon az a gyakorlat, mely szerint az európai vezetők nem tartják magukat a NATO-nak tett ígéreteikhez.
Az európai katonai és biztonsági összefogás szorgalmazása ellentmondásos lehet, miután Nagy-Britannia és Franciaország kritikusan kezel egy olyan összeurópai védelmi rendszert, melynek beleszólása lehet a nemzeti költségvetésbe.
Az elemzés kiemeli, hogy egy összehangoltabb hozzáállás, illetve változatlan, vagy csökkenő katonai költések esetén az európai országok számára lehetetlenné válik, hogy meghatározott biztonsági feladatokat teljesítsenek, mint például a küzdelem a terrorizmus és az új típusú fegyverek elburjánzása ellen, valamint a hanyatló országokkal való törődés. A tanulmány hangsúlyozza, hogy bár a szuverén európai országok katonai összefogása kétséges lehet, a jelen helyzetben mégis ez a „katasztrófa elkerülésének” egyetlen útja.
A tanulmány felszólítja az európai hatalmakat, hogy a NATO és az Unió új védelmi ügynökségével együttműködésben a költségvetés védelemre szánt részének 25 százalékát kutatásra és új fegyverek beszerzésére fordítsák, személyi költségek pedig ne haladják meg a 40 százalékot.
