Az IMTS (Inteligent Multimode Transit System – intelligens többcélú közlekedési rendszer) keveréke a villamosoknak és a buszoknak, mindegyik előnyével. Nem kell síneket, vagy villamos hálózatot telepíteni, ezért a kiépítés egyszerűbb és olcsóbb, mint a kötöttpályásoknál.
Az aszfaltba nagyjából méterenként jeladót építenek, ez navigálja az automata pilótát. A robotvezető érzékelője számolja a földbe épített jeladókat, és ebből találja ki, hol is jár. Egy IMTS szerelvény általában két-három buszból áll, a buszok száma maximálisan négy lehet. Az egymást követő járművek között nincs fizikai kapcsolat, csak rádióhálózaton keresztül kommunikálnak a gépek.
Rádiójelekkel megbeszélik, hogy mi a helyzet a forgalomban, szabad-e a pálya. A buszok milliméter pontossággal követik egymást 40-50 km/órás sebességgel, és hajszálpontosan fékeznek a megállóban. A mérnökök, hogy a szerelvény akár 60-as sebességet is tudna, de az Expo területén nem kell annyira rohanni.
Ma még nincs olyan rendszer, ami 100 százalékos biztonsággal kiszűrné a gyalogost, vagy az idegen tárgyakat, ezért nem lehet teljesen magukra hagyni a buszokat. A három-négy buszból álló konvoj első járművében ül egy kísérő, aki vész esetén be tudja húzni a kéziféket. Más dolga nincs is, az ő oldaláról nem lehet vezetni a buszt.
Az IMTS előnye a Toyota szerint az olcsó kiépíthetőség, hiszen sínpályánál jóval egyszerűbb antennákat telepíteni a földbe. Mellette szólhat még az is, hogy a napközbeni forgalom függvényében könnyen variálható a szerelvények hossza, nem úgy, mint a metrónál vagy a villamosnál.
