A Máért nem helyettesíthető
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) nem helyettesíthető semmilyen más fórummal. „Ha egyszer a magyar miniszterelnök hívott minket, akkor elmegyünk, de azt nagy valószínűséggel (…) a többiek is hangsúlyozni fogják, hogy nem tekintjük ezt a fajta konzultációt a Máért helyettesítőjének” – mondta Kovács Miklós az MTI-nek. Véleménye szerint a határon túli magyarok továbbra is a Máértet tartják a megfelelő fórumnak az őket érintő kérdések megtárgyalására.
Napra pontosan háromnegyed évvel a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után találkozott a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A népszavazás óta ez az első ilyen jellegű találkozó. A megbeszélésre tíz szervezet vezetője kapott meghívást.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a kormányfő elmondta: három pontot küld a határon túlra. Az első szerint az alkotmányba kell foglalni, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Ők ugyanis a magyar nemzet nyelvi és kulturális, de nem politikai részei. A második pont szerint a magyar állampolgárok leszármazottai olyan személyi igazolványt fognak kapni, amely úti okmányként szolgálhat majd azokba az államokba – az Európai Unió országaiba –, ahova a magyar állampolgárok személyi igazolványa is érvényes. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, bár az ellenzék vezére is a magyar útlevél mellett állt ki, ez a megoldás kivitelezhetetlen. És végül a harmadik pontban a miniszterelnök kifejtette, hogy támogatja Szili Katalin kezdeményezését egy, a határon túliak kérdésével foglalkozó, állandó bizottság létrehozására.
A kettős állampolgárság témája nem volt megkerülhető a hétfői találkozón, különösen azután, hogy Sólyom László köztársasági elnök több interjújában, és legutóbb augusztus 20-ai beszédében is arról beszélt: a határon túli magyarok állampolgárságának ügye megoldásra vár. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc kifejtette, a kérdésben közel sincs összhang: a határon belüli magyarok nem szeretnék, a határon túliak azonban igen.
A megbeszélésen szó volt még a honosítás könnyítéséről is, az új szabályok már 2006. január elsejével hatályba fognak lépni. Ugyancsak szó volt a nemzeti vízum szabályozásáról, a Nemzeti Szülőföld Programról, valamint az Interregionális Programról is. Előbbire egyébként 25 milliárdot, utóbbira pedig tízmilliárdot szán a kormány.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta, hogy egyetértenek olyan alkotmánymódosítással, amely pontosabban tisztázza a határon túli magyarság helyzetét, helyét, de néhány kérdésben – így a kettős állampolgárság esetében – eltérnek a nézetek. Az utóbbi kérdésről szólva a politikus hangsúlyozta, hogy amennyiben a vajdaságiak, az erdélyiek és hosszabb távon a kárpátaljaiak elfogadják a “görög típusú úti okmány” bevezetését, akkor ők is csatlakoznak hozzájuk. “Ez nem jelentené azt, hogy lemondanánk a kettős állampolgárságról” – fogalmazott Bugár Béla.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese szerint is nézetkülönbség van az MSZP-vel a kettős állampolgárság kérdésében, de ez nem jelenti azt, hogy ezt szembe kellene fordítani más javaslatokkal. A romániai magyar politikus nagyon fontosnak nevezte a határon túli magyarság szempontjából a magyar alkotmány módosítását, valamint a honosítás és az utazás könnyebbé tételét. Egyetértett a “görög mintájú” igazolvánnyal is, hangsúlyozva azt, hogy részleteiben még nem tanulmányozták. Kifejtette ugyanakkor, hogy az nem helyettesíti, nem váltja ki a kettős állampolgárságot.
Markó Béla fontosnak nevezte és szorgalmazta a Szülőföld Alap, illetve a Szülőföld Program gyakorlatba ültetésének gyorsítását.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a délvidéki magyarság a létéért küzd, és nem az utazás miatt van szüksége a kettős állampolgárságra.
Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével folytatott megbeszélése után újságíróknak kifejtette: az állampolgárság gazdasági alap, szellemi kötődés és biztonság, mivel jelenleg veréseknek, megszorításoknak, pszichikai nyomásnak van kitéve a délvidéki magyarság. Úgy vélekedett, hogy egészen máshogy viszonyulnának hozzájuk, ha lenne magyar állampolgárságuk.
Kasza József elmondta, hogy a Hiller Istvánnal folytatott megbeszélésen változatlanul nézetkülönbség volt a kettős állampolgárságot illetően, de legalább eljutottak odáig, hogy kiutat keressenek az áldatlan helyzetből, amely a tavaly december 5-i népszavazás folytán alakult ki.
