A hét szenzációja volt, hogy a hétvégi választások előestéjén Románia ripsz-ropsz befejezte az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Így a következő bővítési körre joggal aspiráló hármas fogatból immár két ország, Bulgária és Románia túl van a tárgyalásokon, míg Horvátország jövőre kezdheti meg azokat. A törökök pedig elkeseredetten lobbiznak, hogy rajtszámhoz jussanak – egyelőre sikertelenül.
|
A holland elnökséget lezáró uniós csúcstalálkozóra tervezett december közepi időpontnál egy héttel korábban véget értek a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások. A megállapodás közvetlen előzményeként az EU nagyköveti testülete lezárhatónak ítélte a két, még nyitva maradt fejezetet, a bel- és igazságügyi együttműködést, valamint a versenypolitikát. Ráadásul e döntés után közvetlenül tárgyalási fordulót hívtak össze a román féllel, s ennek során gyorsan megállapodtak a két utolsó fejezet kipipálásáról. Így minden akadály elhárult az elől, hogy a külügyminiszterek testülete december 14-én véglegesítse, majd december 16-17-én az Európai Tanács is szentesítse az alkut.
|
Brüsszelben közismert tény, hogy számos tagállam politikai okokból határozottan szorgalmazza az EU-román tárgyalások még ez évi befejezését, utat nyitva az előtt, hogy jövő év elején Romániával és Bulgáriával alá lehessen írni a csatlakozási szerződést, és kezdetét vehesse a ratifikációs folyamat. A dolgok jelenlegi állása szerint tehát Románia és Bulgária 2007. január elsején együtt léphet be az Unióba. A megelőlegezett bizalomnak elemzők szerint az lesz az ára, hogy Romániára minden eddiginél szigorúbb elszámoltatásra várhat.
Az Európa Unió balkáni bővítése korántsem szorítkozik csupán Romániára és Bulgárira. Az Európai Bizottság október 6-ai jelentésében azt javasolta az EU állam- és kormányfőinek, hogy 2005 elején kezdődhessenek meg a csatlakozási tárgyalások az EU-tagságra aspiráló délszláv országok eminensével, Horvátországgal. Ez annál is fontosabb az Európa Uniónak, mert így Szlovénia felvételét követően a forrongó Szerbia-Montenegró, az instabil Macedónia és a végletekig megosztott Bosznia-Hercegovina számára továbbra is utat tud mutatni a közeli, vagy legalább a távolabbi jövőt illetően. Megfigyelők szerint Horvátország favorizálásával egyúttal az évek óta nyomuló törököket is fékezni tudja ideig-óráig az EU.
Török remények
Az ugyan biztató lehet az 1999-ben tagjelölti státushoz jutott Törökországnak, hogy Jan Peter Balkenende holland kormányfő leszögezte: „fontos, hogy tisztességesen járjunk el Ankarával, s nem szabad változtatnunk a játékszabályokon”. Ugyanakkor azt az EU soros elnökségét ellátó Hollandia kormányfője is elismerte: még mindig vannak aggályok az uniós joganyag törökországi alkalmazását, a vallásszabadság érvényre jutását, valamint Törökország csatlakozásának az unió munkaerőpiacán várható következményeit illetően.