Nagy-Britanniában a szigetország unióból való kilépését szorgalmazó Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UKIP) kapta a szavazatok körülbelül 17 százalékát, és ezzel 14 mandátumot gyűjtött be úgy, hogy az európai átlaghoz képest igen sokan adták le voksukat, a szavazásra jogosultak több mint 41 százaléka. A 14 brit unióellenes képviselő így az egyre bővülni látszó, a dán Jens-Peter Bonde vezette euroszkeptikus, vagy hivatalos nevén a Demokráciák és a Sokszínűség Európájanák frakcióját növelik, amely az előző ciklusban összesen 17 tagot számlált. (Bonde Júniusi Mozgalom nevű tömörülése egyébként az eddigi kettő helyett ezentúl csak egy EP-helyre lesz jogosult.)
Az eredmény a brit kormány számára is komoly csapást jelent: a Labour csupán a szavazatok 22,3 százalékát vitte el, míg a konzervatívok 27,4 százalékkal az első helyen végeztek. Mindez azt jelenti, hogy a két fajsúlyos brit politikai erőnek nem sikerült a szavazatok felét sem begyűjtenie. A negyedik helyen befutó brit liberálisok vezetője sajnálkozását fejezte ki a szigetország eurószkeptikus erőinek előrenyomulása miatt, mindazonáltal úgy vélekedik, hogy az EP mintegy 10-15 százalékos frakcióját megalapító politikusok „terméketlen tagjai” lesznek az EP-nek. 
Skandináv ellenállás, belga idegengyűlölők
Ugyancsak az utolsó dobogós helyen végzett a svéd unióellenes csoportosulás, a Junilistan. A kormányzó szociáldemokraták és a jobboldal 5-5 mandátuma után, a liberálisok 3 mandátuma mellett három, az EU ellen kampányoló képviselőt juttat be a szervezet parlamentjébe.
Emlékezetes éjszaka marad a belga populista Vlaams Blok számára az európai parlamenti választásoké. A szélsőjobb csoportosulás a szavazatok 14,3 százalékát szerezte meg az EP egyik székhelyét is adó országban, s ezzel a második legerősebb politikai erővé lépett elő. A Guy Verhofstadt kormányfő vezette flamand liberálisok a szavazatok 13,5 százalékával a vallon szocialisták társaságában csak a harmadik helyen végeztek.
Csak tartani tudta a legutóbbi EP-választásokon elért eredményét a mostani voksoláson a szavazatok 10 százalékát megszerző, Jean-Marie Le Pen vezette Nemzeti Front (FN), amely 8 képviselőt küldhet az EP-be. Franciaországban egyébként az előzetes várakozásoknak megfelelően az ellenzékben lévő szocialisták nyertek. A szavazatok 30,3 százalékát szerezték meg, majdnem kétszer annyit, mint a kormányon lévő jobboldal, az Unió a Népi Mozgalomért, a maga szerény 16,5 százalékos eredményével.
Új eurószkeptikusok 
Ami az unió bővítését levezénylő és arra igen büszke politikusokat a soha nem látott gyatra választási részvétel mellett igencsak meglephette, az az, hogy az újonnan jövők között legalább annyi az Európai Unió létjosultságát is megkérdőjelező pártok száma és híveik számaránya, mint a bővítés előtti Európában. Lengyelországban például a szélsőséges Lengyel Családok Ligája 10, a populista Önvédelem 8, a szintén EU-ellenes Igazság és Jog 7, a Munka Uniója pedig 6 mandátumot szerzett. A győztes egyébként az EU-párti Polgári Platform, amely 17 helyet foglalhat el a Strasbourgban a lengyelek számára fenntartott 54-ből. Az EU-barát liberális Szabadság Uniójának 3 hely jut az EP-ben.
Ugyancsak az uniót bíráló erők kerültek be az Európai Parlamentbe a Cseh Köztársaságból, Lettországból és Észtországból is. Megfigyelők azt sem tartják kizártnak, hogy az eurószkeptikus, több esetben radikális jobboldali erők akár új európai parlamenti frakciót alakítanak ki a jövőben.
Az erőviszonyok pontos felmérését az is megnehezíti, hogy nagy azoknak a képviselőknek a száma, akikről még nem tudni, hogy melyik frakcióban fognak helyet foglalni, vagy egyáltalán csatlakoznak-e valamelyik politikai csoporthoz. Az erről szóló tárgyalások csak ezután fognak lezajlani.
