Az Azori-szigeteken tárgyalt a hétvégén George Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő és Jozé Mara Azmar spanyol miniszterelnök az iraki konfliktus lehetséges megoldásiról.
Az iraki olaj
A hét eleji emelkedés után a hét utolsó két kereskedési napján jelentősen csökkent az olajár, de szakértők szerint e két nap alapján lehet hosszabb távú következtetést levonni – közölte nemzetközi forrásokra hivatkozva az MTI. Az energiahordozó ára a héten ismét nőhet. Szakértők a két nap alatt elért 6,4 százalékos árcsökkenést elsősorban arra vezették vissza, hogy a befektetők a hosszabb távon nagyobb nyereséggel kecsegtető, jelenleg olcsón megszerezhető részvények felé fordultak. Mindazonáltal a jövő héten várhatóan ismét emelkedik az olajár azokra a vélekedésekre, hogy napokon belül megindul az Irak elleni háború és ez felerősíti a világ olajellátásának a bizonytalanságát.
Az iraki beavatkozás három legaktívabb támogatójának tanácskozásán a triumvirátus úgy határozott: hétfőig kap határidőt az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), hogy egy újabb határozatot fogadjon el az iraki atomfegyverek leszereléséről. A házigazdaként aktív szerepet vállaló portugál kormányfő José Manuel Durao Barroso szerint ez az utolsó esély a politikai megoldásra.
“Holnap eljön az igazság pillanata” – mondta a tárgyalásokat követően vasárnap George Bush és hozzátette, hogy a nemzetközi szervezetnek elég ideje volt arra, hogy Szaddám Huszein azonnali és feltétel nélküli lefegyverzésének támogatásával elkötelezze magát a béke és a biztonság oldalán. Hasonlóan fogalmazott a spanyol és a brit kormányfő is – szavaikból kicsengett, hogy nem sok esélyt látnak az új ENSZ-határozat megszületéséhez, és ehhez kapcsolódik a hétvégi tanácskozás másik üzenete is.
Ha nincs vendéglátás, nincs hitel
Az Egyesült Államok visszavonta a Törökországnak felkínált 15 milliárd dolláros segélyt, mert Ankara vonakodott befogadni azt a 62 ezer amerikai katonát, akiket az Iraki háborúban akartak bevetni. Ezt több névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytag is megerősítette az AP hírügynökségnek. A török parlament a hónap elején utasította vissza Washington kérését és az ügyet a kormányváltás után sem tűzték napirendre. Az új török miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott: az Egyesült Államoknak határozottabb garanciákat kell adnia Törökországnak.
Az ülést követő sajtóértekezletnek a „kettes számú” mondanivalója ugyanis az volt, hogy az ENSZ-szel semmilyen értelemben sem nem kívánnának szakítani. A három vezető úgy nyilatkozott, hogy az iraki rendteremtésben, belső békefenntartásban, és az újjáépítésben szerepet kell kapniuk, például az arab világ országainak és mindazon államoknak, amelyek most nem támogatják a katonai beavatkozást.
Hét végi szokásos rádióüzenetében Bush elnök azt mondta, vannak olyan súlyos fenyegetések, amelyeknek annyira borzasztóak a lehetséges következményei, hogy mindenképpen el kell őket hárítani, még akkor is, ha ehhez katonai erőt kell bevetni. A beszédet az amerikai lapok a háború közvetlen lélektani előkészítéseként értékelték.
Az azori csúcstalálkozót két nap alatt szervezték meg, amint nyilvánvalóvá vált, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem sikerül elfogadtatni egy Irakot elítélő új határozatot. Chirac francia elnök gyorsan reagált az új fordulatra: közvetlenül a csúcstalálkozó előtt nyilatkozva enyhített álláspontján, és azt mondta, hajlandó megfontolni egy harmincnapos határidőt, ami alatt az ellenőrök végső jelentést készíthetnének. Párizs, Moszkva és Berlin további külügyminiszteri szintű BT-ülést javasolt, amelyen megvitatnák az ellenőrök kedden esedékes új jelentése után még fennmaradó kérdések tisztázásának ütemtervét.
A várhatóan eredménytelenül végződő közép-európai idő szerint délután négykor kezdődő ENSZ-tárgyalást követően George Bush várhatóan ismét beszédet intéz az amerikai néphez, és szakértők szerint csütörtökön megkezdődhet az Irak ellen irányuló hadművelet.
Szabad légtérhasználat
Használhatják a magyar légteret azok a repülőgépek, amelyek az Irakkal szembeni ENSZ-határozatok kikényszerítését hajtják végre – foglalt állást a kormány vasárnap. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a magyar légtér és a kijelölt repülőterek átengedését szombaton kérte Magyarországtól, hogy kikényszeríthesse az ENSZ Irakkal kapcsolatos határozatainak végrehajtását.
Irakban Szaddám Huszein négy katonai zónára osztotta az országot – számolt be a Népszabadság. A légierő, a helikopterek és a rakéták parancsnokságát meghagyta magának, a Bagdadot is magában foglaló középső körzetet pedig egyik fiára, a Köztársasági Gárda élén álló Kuszaira bízta.
Az ENSZ New York-i székházában éjt nappallá téve fordítják azokat a dokumentumokat, amelyeket Irak adott át VX-ideggáz-, és anthrax-készleteinek megsemmisítéséről. Az angol szöveg legkorábban hétfőn estére lehet kész. Az ellenőröket vezető Hans Blixet és Mohamed el-Baradeit Irak azonnali látogatásra hívta meg, hogy a még függőben lévő kérdéseket személyesen tisztázhassák. Blix nem vetette el a javaslatot, de értésre adta, hogy az eseményeket nem ő irányítja. Az ENSZ-nek hatvan ellenőre és százfős műszaki személyzete tartózkodik Irakban. A Fehér Ház ígéretet tett arra, hogy a háborús cselekmények megindítása előtt legalább 72 órával figyelmezteti az ellenőröket a távozásra.
