Az oktatási törvény módosításai tovább erősítik a hátrányos helyzetű diákok pozitív diszkriminációját. A törvénymódosítás értelmében a jövőben a szakiskolákban lehetőség nyílik arra, hogy olyan tanköteles tanulókat is fogadjanak, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Azok a 15. életévüket betöltött diákok, akiknek nincs meg a nyolc osztályuk, a szakiskola kilencedik évfolyama helyett felzárkóztató oktatáson vesznek részt. Ezután a kilencedik és a tizedik osztályt sem kell kijárniuk, rögtön a tizenegyedik és a szakmunkásvizsga következik. A tárca szerint az intézkedés segíti a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását, illetve ösztönzi őket, hogy újra bekapcsolódjanak az oktatásba.
A Fidesz szerint a már nem tanköteles, vagyis 16. életévüket betöltött fiataloknak eddig is lehetőségük volt arra, hogy általános iskolai végbizonyítvány nélkül szakmát szerezhessenek. A módosítás azonban nagyon káros, hiszen a még tanköteles diákokat az alacsonyabb szintű képzésre ösztönzi.
Az új tanévtől megváltoznak az általános iskolák beiskolázási szabályai is. Az alapfokú intézmények tavasztól nem válogathatnak a gyerekek között. Elsőként továbbra is a körzetükben lakó gyermekeket kell fölvenniük, ám a körzeten kívülről jelentkezők közül a hátrányos helyzetű gyermekeket előnyben kell részesíteniük a többiekkel szemben. Ha még mindig marad hely, azt sorsolással kell betölteni. Újraosztják a felvételi körzeteket is: a régiókat úgy kell kialakítani, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya csaknem azonos legyen a többi körzethez viszonyítva. Magyar Bálint állítása szerint az intézkedéssel azt szeretnék megakadályozni, hogy az egyes iskolák kiválogassák a jobb módú családok gyermekeit, néhány intézménybe pedig csak hátrányos helyzetű diákok járjanak.