Magyar Bálint oktatási miniszter a Magyar Rektori Konferencia augusztusi ülésén azzal indokolta a döntést, hogy a kormány ötszázmilliárdos takarékossági csomagot vezetett be a költségvetés hiánya miatt.
Az oktatási intézmények különböző módszereket választottak a spóroláshoz, de abban mind egyetértenek, hogy az zárolás nehézségeket okoz.
Klinghammer István, az ELTE rektora a Népszavának elmondta, egyetemük éves szinten 21 milliárd forintból gazdálkodik, amiből 15 milliárd az állami támogatás. Úgy véli, hogy a 2,1 milliárd forint takarékba tétele működési és bérfizetési nehézségeket idézhet elő.
A Miskolci Egyetem azt tervezi, hogy az energia, a víz, a távfűtés és az egyetemi élethez szükséges pénzek kifizetését csúsztatják át a jövő évre, ha meg tudnak állapodni a szolgáltatókkal. Így a legnagyobb tételeket, az ösztöndíjakat, a hallgatói ellátást és a munkabéreket nem érintené a spórolás. Mivel az egyetem már így is megszorításokkal dolgozik, “az biztos, hogy ez erős, rosszhangulatú spórolás lesz”.
Dr. Molnár József, a Gödöllői Szent István Egyetem rektora amiatt aggódik, hogy mivel az intézkedés minden költségvetési intézményt érint, akkor olyan körbetartozási rendszer alakulhat ki, mint a rendszerváltás utáni évek gazdaságában. Még nem tudja, hogyan fogják kigazdálkodni a tíz százalékot, mivel saját bevételük csak a költségtérítéses hallgatók tandíjából van. Valószínűleg megpróbálják majd az óraadó tanárokkal megbeszélni, hogy csak januárban kapják majd meg a béreket. Azt megígérte, fűtés és világítás mindenképpen lesz, az előadásokat megtartják majd.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
