A tizenharmadik havi illetmény alkotmánybírósági ügye után több csata is vár a közalkalmazottakat és köztisztviselőket képviselő szakszervezetekre az év végéig: harcolnak a Pénzügyminisztériummal (PM) a 2006-os garantált bér emelésének mértékéért, valamint a juttatások egyenlő elven történő biztosításáért. A megszorító intézkedések miatt nehéz dolguk lesz.
A PM tervei még tárgyalási alapnak sem elegendők
Egyelőre Veres János pénzügyminiszter nem erősítette meg az egy hónappal ezelőtti Brüsszelben tett bejelentést, mely szerint 2 százalékos béremelést terveznek a közszférában. „Miután a pedagógusok sem 2003-ban, sem 2004-ben egyáltalán nem kaptak fizetésemelést, és a 2005-ben kétütemű bérnövekedés mértékét a 13. havi illetmény elmaradása tulajdonképpen lecsökkentette, a Pénzügyminisztérium által bejelentett 2006-os fizetésemelés még tárgyalási alapnak sem elég” – mondta Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A PDSZ szerint az a gyakorlat is elfogadhatatlan, hogy bár a kormány béremelést ígér, az ahhoz szükséges összeget nem juttatja el az önkormányzatoknak, az iskolák fenntartóinak. Így sok önkormányzat alig tudja kigazdálkodni a 2005-ös béremelést.
Az MKKSZ is fel szeretné tornázni a PM tervszámait. Mivel a kormány 2 százalékos inflációval és 4 százalékos GDP-növekedéssel számol, legalább 3 százalékos reálbér-növekedés jár a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek Fehér József vélekedése szerint. Egyelőre nem tudni, hogy a PM mennyire lesz nyitott a szakszervezetek igényeire, mivel a FigyelőNet által megkeresett illetékesek egyelőre nem hajlandóak nyilatkozni a kérdésről.
Kedvezményezett köztisztviselők
Az utóbbi években a köztisztviselők fizetése elhúzott a közalkalmazottaknak juttatott bérek mellett. Többek között a béren kívüli juttatások terén is. Így nekik törvény garantálja az adómentesen adható étkezési utalványokat, a jubileumi jutalmat, valamint a ruhapénzt, ami éves szinten jelenleg az alapilletmény kétszerese, 70 ezer forint. A közalkalmazottaknak mindezek azonban csak adhatók. „Tapasztalataink szerint, ami nem kötelező, azt általában nem is biztosítják az önkormányzatok például a pedagógusoknak” – mondja Kerpen Gábor. Ezzel szemben az MKKSZ azt állítja, hogy a közalkalmazottak 80 százaléka kap valamilyen béren kívüli juttatást jelenleg is. Az persze már kérdéses, hogy mennyit, hiszen az sincs előríva, hogy mennyi az adható minimum. Ráadásul bizonyos közalkalmazottaknak, – mint például a kórházi dolgozóknak, az óvónőknek, a bölcsődei gondozóknak – kötelezően jár a munkaruha, ők is beletartoznak ebbe a 80 százalékba. Mindenesetre az MKKSZ az idei bértárgyalásokon megpróbálja elérni, hogy a közalkalmazottak szintén törvényi garanciát kapjanak a köztisztviselőknek már járó juttatásokra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
