A tavaszi állásbörzék véget értek, a részt vevő vállalatok és a szervezők nagy része is sikerként könyvelte el az időszakot. Az IBM az összes fontosabb eseményen részt vett, ezért össze tudja hasonlítani a börzéket. „Változó, intézménytől függő a szervezettség. A skála egyik végén profi szervezés áll – ilyen például a Pannon Egyetem –, és vannak olyan állásbörzék is, főként Budapesten, ahol nagyon alacsony a színvonal. Egyrészt ezeken nem törekednek az élő kapcsolat kialakítására és megtartására, sőt több helyen olyan diákszervezetekkel is találkoztunk, amelyek gyakornoki állásajánlatainkat csak akkor voltak hajlandóak kifüggeszteni a faliújságra, ha ezért fizettünk” – mondta a FigyelőNetnek Mohácsi Péter, az IBM magyarországi cégcsoportjának HR-igazgatója.
Az SAP Magyarország is hasonlókat tapasztalt, Hanke Anikó, a vállalat korábbi HR-vezetője szerint az utóbbi években az állásbörzéken egyre növekedtek az árak, a szolgáltatási, szervezési színvonal viszont rohamosan csökkent. A cég az idén három börzén volt jelen. Kemény Ágnes, az NCR Magyarország személyzeti vezetője elmondta, hogy mindenképpen megéri részt venni, mert ez is növeli a cég ismertségét a munkaerőpiacon, másrészt lehetőséget teremt a közvetlen kapcsolatra a pályázókkal.
A Miskolci Egyetem felmérése szerint sok hallgató nem a rendezvény szervezését, hanem a számára kínált lehetőségeket értékelte. Ezek alapján a börze valóban nem kedvezett a humán végzettségűeknek – a bölcsészeknek és a jogászoknak –, nagyrészt inkább a mérnökök számára kínált álláslehetőséget. Ezt a piac is nagyban befolyásolta: a kínálat a börzén is hasonló, mint a hazai munkaerőpiacon – tudta meg a FigyelőNet dr. Herpai Gábortól, a Diák Iroda vezetőjétől.
Megtérül a részvétel?
A nyilatkozó vállalatok szerint nem biztos, hogy anyagilag megéri egy cégnek részt venni az állásbörzéken, ám a hallgatókkal így találkozhatnak a legkönnyebben. Az IBM szerint azért fontos a jelenlét, mert megtalálhatják a tehetséges fiatalokat, másrészt jó benyomást tehetnek azokra a hallgatókra, akik később jelentkeznek hozzájuk. Az SAP ezzel szemben a vállalat presztízsépítése szempontjából érvelt a részvétel mellett. Hanke Anikó azonban hozzátette: „mivel csökken a jelentkezők száma, így állásbörzék helyett már egyre gyakrabban vesszük igénybe fejvadászok segítségét, ott jobb az ár-érték arány.”
A cégek konkrét állásajánlatokkal érkeztek, az SAP például két embert a legutóbbi állásbörze után azonnal alkalmazott. Az IBM-nél is jellemző, hogy minden állásmustra vagy karriernap után akad néhány jelölt, akit rövid időn belül felvesznek. A szervezők nem látják ennyire pozitívan a helyzetet. Sergő András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Karrier Irodájának előadója – a Jogállás 2008 jogi állásbörze szervezője – például nem tud ilyen esetről, és kevésbé tartja valószínűnek, hogy bárkit is azonnal alkalmazzanak egy állásbörze után. Ezt a kiválasztás többlépcsős voltával magyarázta.
Hasonló a véleménye Kiszely Gabriellának is, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrier Irodájának tanácsadója, az állásbörze szervezője és a felkészítő napok főszervezője. „Arról sajnos nincs információnk, hogy volt-e, akinek rögtön állást ajánlottak. Azonban egyre több vállalat él a lehetőséggel, hogy interjúfülkét vagy -termet béreljen a börze ideje alatt, hogy első körben „leinterjúztassák” a jelöltet, felgyorsítva a kiválasztási folyamatot. Így már csak azon jelölteket hívják be egy céges interjúra, akik a börzén sikerrel vették az akadályokat” – mondta.
A befektetett munkával és pénzzel nem mindenütt arányos a „kihalászott” jó jelöltek száma és minősége – vallja Jakobsen Petra, a GE Consumer & Industrial Európai üzletágának szervezetfejlesztési vezetője. „Évről évre átértékeljük, hova érdemes menni, és hova nem. Van persze reklámértéke egy állásbörzei megjelenésnek, de ezt sok más módon, olcsóbban és kevesebb energiával is el lehet érni. Nálunk az a meghatározó tényező, hogy egy rendezvényen mennyi és milyen minőségű diákot találunk”.
—-Több bért szeretnének, mint amennyi jár—-
A kezdő fizetés összegéről az IBM-nél nem nyilatkoztak, Hanke Anita sem mondott konkrét összeget, ám annyit elárult, hogy az átlagos ajánlott bér az iparági átlagnak megfelelő volt. „Egyre inkább előtérbe helyezzük a béren kívüli juttatásokat – például masszázs, konditerem, ingyenebéd biztosítása. Tapasztalataink alapján a kínált és az elvárt bér általában megegyezik a jelentkezők elvárásaival, ugyanakkor volt arra is példa, hogy kezdő fizetésként kértek olyan összeget, amelyet 5-6 év tapasztalat után illeti meg az embert” – mondta.
A Műegyetemen a bérek terén viszonylag nagy volt a szórás: átlagosan bruttó 250 ezer forint körül ajánlottak a cégek egy pályakezdőnek, de egy informatikus esetében nem ritka, ha akár 50-100 ezerrel is többet adnak. „Úgy gondolom, hogy a hallgatók nagy része egyre reálisabban látja, hogy mennyit ér a munkaerőpiacon, különösen ha nyelvet beszél, ha némi szakmai tapasztalatra is szert tett az egyetemi évek alatt” – vélte Kiszely Gabriella. Az ELTE összegyetemi börzéjén pedig 250-300 ezer forintot ajánlottak átlagosan a cégek – mondta a FigyelőNetnek Karsai Szilvia. Ez persze pozíciónként változott.
A Miskolci Egyetem állásbörzéjének céginformációs oldalain a kiállító 90 cég közül mindössze 20 adott meg konkrét adatot a várható bruttó fizetésről. Ezek közül 16-nál 200 ezer forint feletti, 3 cégnél 160 és 200 ezer közötti, egynél viszont 160 ezer forint alatti kezdő fizetéssel lehet elhelyezkedni – tudta meg a FigyelőNet dr. Herpai Gábortól. A hallgatók átlagosan 197 ezret szeretnének kapni. A műszaki és az olajmérnök végzettségűek a lehető legmagasabb kategóriát jelölték meg, ez 251 ezer forint feletti jövedelmet jelent, míg a „kevésbé piacképes” diplomát szerzők igénye alacsonyabb, 100-130 ezer forint közti fizetést szeretnének kapni.
A felkészítő napot nem véletlenül találták ki
Az SAP tapasztalata szerint az állásbörzén résztvevők még mindig inkább csak érdeklődnek a cégekről, konkrét elképzelésük nincs. Sok esetben még rossz önértékelés is társul ehhez, a friss diplomások nincsenek tisztában erősségeikkel és a gyengeségeikkel, saját magukkal. „Mi úgy látjuk, hogy a jelentkezők inkább formális ismerkedésnek, kapcsolatfelvételnek látják az állásbörzés beszélgetéseket. Tapasztalataink szerint azon jelentkezők, akiket mi keresünk, egyre kevésbé látogatják az állásbörzéket” – mondta Hanke Anikó.
Az Állatorvos-tudományi Egyetem börzéjére elég kevesen mentek el – ami annak tudható be, hogy többéves kihagyás után először rendezték meg. A hallgatók szinte egyáltalán nem készültek fel a leendő munkáltatókkal való kapcsolatfelvételre. Vincze Boglárka, az esemény szervezője szerint még rózsaszín köd lengi körül a hallgatókat, nem tudják, hogy mihez is kezdenek majd a diplomájukkal, milyen lehetőségeik vannak. Pedig az állásbörzéjükön megjelentek a táp- és vakcinagyártók, az állami szféra állatorvosokat foglalkoztató rétege (minisztériumok, hatóságok és az MTA), de kísérleti intézetek, valamint magánpraxisok is.
A Műegyetemi Állásbörze szervezője a vállalatok visszajelzései alapján elmondta, hogy a hallgatók évről évre egyre felkészültebbek. A felkészítő napok keretében az önéletrajzok megírásában is kaptak segítséget, és egy próbainterjún is kipróbálhatták magukat. Protokollszakértőket is fel szoktak kérni egy-egy előadás megtartására, ahol megbeszélik, hogy illik megjelenni egy állásinterjún vagy egy állásbörzén.
Karsai Szilvia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Hallgatói Karrier- és Információs Központ munkatársa hozzátette: aki részt vesz a felkészítő napokon, sokkal tudatosabban kommunikál a kiállítókkal a börzén. A hallgatók 23 százaléka keresett ténylegesen munkát, a 21 százalékuk csak érdeklődött, a képzések viszont jóval kevesebb embert, mindössze a résztvevők 16 százalékát hozták lázba.
Kemény Ágnes szerint is elég vegyes a kép, a legtöbb pályázó nyitott, és sok volt a komoly érdeklődő. „Néhányan már utánanéztek az NCR Magyarországnak, tudatosan jöttek hozzánk, ám voltak, akik nem hallottak még rólunk. Sok diáknál nem volt önéletrajz, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy többségében az adott álláshoz szeretnék igazítani a pályázatukat, miután az állásbörzén összegyűjtötték a lehetőségeket” – magyarázta a HR-vezető a hiányosságokat.
Kiállítóként vagy nézelődőként részt vett valamelyik állásbörzén? Ha van egy jól sikerült képe vagy érdekes története, töltse fel az FN Tudósítóra!
