Az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Szálasi, a nyilaskeresztes mozgalom alapítója naplót vezetett, amelynek 1942 decembere és 1943 szeptembere között írt egyes részei elvesztek.
Jichák Peri erdélyi származású izraeli történész hagyatékából azonban valószínűleg ennek a naplónak került elő két része – számolt be a Háárecnek a magyar ajkú zsidóság zafedi emlékmúzeumának igazgatója. Mint Roni Lustig elmondta, Peri a magyar és erdélyi zsidóság sorsát kutatta és több teherautónyi anyagát hagyta a múzeumra. A hagyaték katalogizálása során bukkantak a dokumentumra, amelyen Szálasi neve állt, és a feltételezések szerint naplójának másolata. A dokumentum hitelességének vizsgálatára fölkérték Karsai Lászlót, a nemzetközi hírű budapesti történészt.
Lustig szerint Szálasi háborús naplójának harmadik része ismert volt, de csak most került elő az első két rész. Ebben a háborús naplóban – Szálasi két másik naplót is vezetett, a háború előtt és után – többi között feljegyezte a fontosabb eseményeket, írt a hadszíntéri műveletekről és kitért olyan témákra is, mint például a német tengeralattjáró flotta. Írt a zsidók helyzetéről, és megállapította, hogy a kommunizmus ugyanannyira veszélyes ellenség, mint a zsidók, a kettőt partnereknek tekintette. A naplónak bizonyos részeit megjelölte, ezeket felhasználta a nyilaskeresztes találkozókon tartott beszédeiben.
Lustig meggyőződése, hogy Peri professzor tisztában volt a dokumentum történeti jelentőségével, és talán azt gondolta, nem jött el nyilvánosságra hozatalának ideje. “Nem hiszem, hogy félt volna bemutatni a naplót attól tartva, hogy az különlegessé tette volna Szálasi visszataszító személyét” – nyilatkozta, hozzáfűzve, hogy “minden kutató óvatosan bánt volna a dokumentummal”.
Rejtély fedi, miként juthatott a napló Peri birtokába. Karsait idézve a lap arról írt, lehetséges, hogy egy cionista aktivista a háború végén megszerezte a Nyilaskeresztes Párt budapesti központjában és eljuttatta a téma szakértőjeként ismert Perinek.
