A Népszabadság írása szerint a tervezet száműzné a reklámot az országos közszolgálati televíziókból és rádióból, ezek finanszírozását függetlenségük biztosítása érdekében hat évre előre törvényben biztosítaná. A gyerekeket az eddigieknél jobban védenék a hirdetőktől és az ártalmasnak tartott műsoroktól. Közvetlenül gyerekműsorok előtt és után nem lehetne reklámot sugározni és olyan előzetes sem mehet a kiskorúak által nézett műsoridőben, amely korhatáros alkotást népszerűsít.
A kiskorúak óvása valószínűleg közel sem okoz majd akkora vitát, mint az az elképzelés, hogy egy újonnan létrehozandó szervezet, a Pártatlanságot és Kiegyensúlyozottságot Felügyelő Tanács súlyos bírságot szabhatna ki a törvénytervezet szerint az általa törvénysértőnek mondott műsorokat sugárzó médiumokra. A médiumoknál a pénzbüntetés maximuma 250 millió forint, a műsorkészítőknél ötmillió a felső határ. Emellett a tévét és a rádiót lekapcsolhatják akár egy hónapra is. Ami pedig az újságírókat vagy a felelős vezetőket illeti: őket is eltilthatják 30 napra. A közszolgálat esetében ez még durvább: akár tíz évre is megtilthatná a tanács, hogy valaki a közszolgálatban helyezkedjen el. A büntetések korlátlan alkalommal kiszabhatók. Az ítélkezőket a köztársasági elnök nevezné ki a parlamenti képviselőcsoportok jelöltjei közül, a kormánypárti és az ellenzéki listáról egyenlő arányban. A fellebbezési lehetőségről a szöveg úgy fogalmaz: “A Felügyelő Tanács jogkövetkezmény kiszabásáról szóló határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat jogszabálysértésére hivatkozva felülvizsgálattal lehet élni a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságnál”.
Nem a Pártatlanságot és Kiegyensúlyozottságot Felügyelő Tanács lenne az egyetlen új szervezet: megszűnne a jelenlegi kuratóriumi rendszer a kisorsolt civilszervezetek delegálási lehetőségével együtt. A három közmédiumnak egy közös kuratóriuma lenne. A frakciók delegálása ebbe a testületbe ugyanakkor nem szűnne meg: a 12 tagból négyet a kormánypártok képviselőcsoportjai, négyet az ellenzéki pártok frakciói jelölnek, négyet pedig a kormánypártok és az ellenzéki pártok képviselőcsoportjai által paritásos alapon létrehozott bizottság jelöl a történelmi egyházak, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, a jelölőbizottság által megkeresett határon túli magyar szervezetek és országos szakmai szervezetek ajánlásai alapján.
Maradnak hát a fontosabb ügyekben megegyezésre képtelen pártdelegáltak, és nem nagyon látszik a konszenzusra kényszerítő megoldás. Hacsak az nem, hogy a jelenleg szinte teljhatalmú közmédiumelnök súlyát csökkentik: ötfős igazgatóság állna az intézmények élén. Az igazgatóság tagja a részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, a gazdasági helyettese és a szakmai helyettese, további két tagját a kuratórium a műsorszolgáltatás területén szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül nevezi ki. A gazdasági kontroll érdekében lenne egy felügyelő bizottság is, amelynek tagjait az ÁSZ nevezhetné meg.
Ahhoz, hogy a tervezet életbe lépjen, kétharmados döntésre van szükség. Ez eddig az apró módosítások vagy az uniós jogharmonizáció miatt szükséges lépesek érdekében sem volt biztosítható, így az új tervezetnek sincs nagy esélye a mai parlamentben.
