Az új médiatörvényről 2-3 hónapos szakmai vita valószínű – mondta Bogdán Tibor, a tervezetet az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) felkérésére elkészítő grémium vezetője, aki szerint ez év végén vagy 2007 elején már az országgyűlés elé kerülhet az anyag.
“Jó értelemben vett fegyelmező ereje van”, hogy nem koncepciót, hanem szövegszerű javaslatot tettek le a médiahatóság asztalára. Megjegyezte, arra számítanak, hogy a szakmai diskurzus “nagyon érdemi változásokat” hoz majd a szövegben – utalva arra, hogy a törvényjavaslat internetes fórumán több neves médiaszakértő is érdemi javaslatokat tett. Cs. Kádár Péter, a Fiksz Rádió vezetője szerint a javaslat túlpolitizált, és sok helyen rosszabb, mint a jelenlegi.
Bogdán Tibor azonban úgy gondolja, hogy a tíz éve elfogadott jogszabálynak akkor egy alakulóban lévő piac viszonyait kellett rendeznie, most viszont egy már működő rendszer kereteit kell meghatározni oly módon, hogy a szisztéma alkalmas legyen az új technológiák kezelésére is. Bogdán Tibor álláspontja szerint a digitális műsorszórásra való átállással mindenképpen önálló jogszabálynak kell foglalkoznia; “nem a médiatörvény feladata, hogy az átmenetet kezelje” – mondta. (Az Informatikai minisztérium javaslatával azonban több ponton is átfedés látszik.)
Kiesnek a civilek
Arról, hogy a közszolgálati médiumokat felügyelő testületben ezután nem kapnának helyet a társadalmi szervezetek delegáltjai, Bogdán Tibor úgy nyilatkozott, “a civil kuratórium a legjobb bizonyíték arra, hogy Magyarországon minden átpolitizálódott”.
Úgy fogalmazott: támogatja, hogy a közszolgálati médiumok felügyelete kerüljön távol a politikától, ám egy ilyen javaslat “nagy valószínűséggel nem megy át a parlamenten”, ráadásul véletlenszerűvé tenné, hogy mely politikai erők és milyen arányban szereznének befolyást ezen intézményeknél. Ezért nem támogatták a bizottság munkájában szintén résztvevő Szente Péter korábbi elgondolását, miszerint a közmédiumok vezetésében helyet kellene adni más intézmények (például az Operaház és az MTA) vezetőinek. Ez ugyanis átpolitizálná ezeket a vezetői pozíciókat is. Véleménye szerint azonban „szamárság volna” kitiltani a politikát a médiumok vezetéséből.
Bogdán hangsúlyozta, az intézmények függetlenségét erősíti, hogy költségvetésüket hat évre előre, kétharmados törvényben határozzák meg, a kuratóriumi tagok pedig nem újraválaszthatóak. Ha pedig nem tudnak döntésre jutni (mint például a Magyar Rádió elnökéről), akkor megbízatásuk megszűnne.
A bizottság másik tagja, Hajdu István szerint elsősorban a működés szabályai biztosíthatják a függetlenséget.
Mindenki a magáét
A munkacsoportot vezető Bogdán hozzátette: a kereskedelmi médiumok tulajdonosaira is vonatkozna néhány új szabály. Közülük az egyik legfontosabb újdonság, hogy élesen elválasztanák a médiumok és a reklámügynökségek tulajdonosait. Elképzeléseik szerint a médiumok csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, senki másét. Javaslatuk nemcsak a közvetett és közvetlen tulajdont, de a keresztmenedzsment és a szerződéses függőséget is kizárná a jelentős piaci szereplők esetében. Így elkerülhető volna, hogy a nagy médiumok kisebb társaságok reklámidejét is értékesítsék.
Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa üdvözölte az új javaslat megszületését, mert az olcsóbbá teszi a közmédiumok működését. A közszolgálati médiumoknak ugyanis nem külön kuratóriumuk lenne, hanem mindhármat egyetlen társaság vezetné.
A 149 paragrafusból álló javaslathoz már szerzői is mintegy 80 oldalnyi különvéleményt fűztek. Jelentős újdonság, hogy az ORTT Panaszbizottsága helyett egy Pártatlanságot és Kiegyensúlyozottságot Felügyelő Tanács vizsgálná az ilyen jellegű panaszokat, és adott esetben akár 250 millió forintra is büntethené a médiumokat. Az ORTT jelenlegi felemás jogi státusza pedig egyértelműbbé válna, például rendeletek alkotásával szerezhetne érvényt döntéseinek.
Nem lesznek hirdetések
A tévénézők és rádióhallgatók számára pedig az lehet a törvény leglátványosabb eleme, hogy a közszolgálati televíziók (és rádiók) nem sugározhatnának reklámot. Cserébe a parlament hat évre előre rögzítené a támogatás összegét, amelyet valamilyen módon a gazdaság teljesítményéhez kötnének. Erről egyelőre nem kínál részleteket a tervezet, de készítői szerint vagy a GDP, vagy a költségvetés bizonyos százalékát kapnák a médiumok, és ez a parlament összetételétől független összeg volna.
