“Nem hiszek az adminisztratív eszközök eredményességében, ezért a sajtó és a bíróságok kapcsolatát közös etikai kódexben lenne célszerű szabályozni. A kódex tervezetét elkészítjük, és a nagy újságíró szervezetek részére megküldjük véleményezésére” – mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke az MTI-nek.
A szólásszabadságra vonatkozó magyar alkotmányos gyakorlat nem teszi lehetővé az EU több tagállamában jelenleg is hatályos, igazságszolgáltatást védő rendelkezéseket, de ez már csak azért sem lenne célszerű, mert egyetlen szervezetnek sem használ, ha bírálhatatlan. Ezt a területet Magyarországon a sajtó és az igazságszolgáltatás méltányos érdekeinek figyelembe vételével kell szabályozni – fejtette ki Lomnici Zoltán.
A főbíró emlékeztetett arra, hogy az EU-ban a bírói függetlenség biztosítása minden szempontból fontos, valamennyi tagállam védi az igazságszolgáltatást a nyomásgyakorlás valamennyi formájától. A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság rámutatott arra is, hogy az igazságszolgáltatási érdekek védelme büntetőjogi eszközökkel is biztosítható.
Magyarországon a szólásszabadság csaknem teljes, a bírót kivéve mindenki szabadon kifejtheti álláspontját, ezzel kapcsolatban alkotmánybírósági beadvány is van – jegyzte meg a főbíró.
Lomnici szerint az igazságszolgáltatást bírálóknak is figyelemmel kellene lenniük bizonyos korlátokra, ezért az etikai kódexben indokolt lehet rögzíteni például azt, hogy ha egy bírósági ügyben az egyik oldalt megszólaltatják, akkor lehetővé kellene tenni az ellenérdekű fél, illetve a bírósági szóvivő reagálását is, továbbá, hogy folyamatban lévő ügyekben a politika ne fogalmazzon meg elvárásokat a bíróságokkal szemben.
Lomnici pénteken franciaországi hivatalos látogatáson találkozott a francia államtanács vezetőjével, aki elmondta neki, hogy Franciaországban a bíróság és a bírák személyének bírálata egyaránt bűncselekménynek számít.
Lomnici tájékoztatása szerint a megbeszélésen Renaud Denoix de Saint Marc érdeklődött arról, hogy Magyarországon a politika és a sajtó mennyire gyakorol nyomást a bíróságokra, ugyanis Franciaországban a politika és a sajtó nem fogalmazhat meg semmilyen elvárást egy ügyben anélkül, hogy ezért utána ne kelljen felelősséget vállalnia.
