Berényi Diána, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) sajtóirodájának vezetője hivatalosan is megerősítette az MTI információját, amely szerint a 7 évre szóló pályázat tervezete ötvözi a fixdíjas és az árbevételhez igazodó rendszert. Az első évre 350 és 700 millió forint közötti összeggel licitálhatnak az indulók, a későbbiekre pedig – egy fix, 200 milliós összeg mellett – nettó árbevételük 10-15 százalékát kell ajánlaniuk; az árfaktor összesen 45 százalékos súllyal esik latba a döntésnél.
Mint az irodavezető elmondta, az összpontszám egyötödét lehet megszerezni a magyar zene arányára tett vállalással, azonban ennek az aránynak a teljes műsoridőben és a nappali időszakban is el kell érnie a 25 százalékot. Ugyanekkora súlyt kap az értékelésben a kulturális, a civil és a környezetvédelmi tartalmak szerepeltetése. A műsorszolgáltatási tapasztalatra 10, a kiegészítő szolgáltatásokra legfeljebb 5 százalékot lehet kapni. Az MTI információja szerint a médiahatóság – a szükséges egyszerű többség helyett – kétharmados arányban fogadta el a szempontrendszert.
Akik szavaztak és akik nem
Tirts Tamás (KDNP) azt közölte, ő nemmel szavazott. Szalai Annamária (Fidesz) úgy nyilatkozott a távirati irodának: nem vett részt a döntéshozatalban, mivel úgy látja, a hatályos törvény nem ad eligazítást a tekintetben, hogy a koncesszió őszi lejárta után milyen mozgástere van az ORTT-nek. Mint hozzátette, kifogásolta azt is, hogy nem a végleges szövegről, hanem egy tervezetről szavaznak. A médiahatóság belső szavazati arányaiból és a két ellenzéki delegált által elmondottakból az következik, hogy a másik három tag – Gyuricza Péter (MSZP), Ladvánszky György (MSZP), Tímár János (SZDSZ) -, valamint Majtényi László elnök a pályázattervezet mellé állt.
Biztos induló a Sláger
Hazai dalok
Az év elejétől április közepéig az ORTT összeg- zése szerint a Danubius Rádióban 30, a Sláger Rádióban 25 százalék volt a hazai dalok aránya, míg a Magyar Rádió Kossuth adóján 74, a Petőfi adón 23, a Rádió1-hálózat vizsgált adóin 1 százalék körüli volt ez a mutató.
Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója szerint “eszméletlenül magas az ár”, hiszen a jelenlegi, 200 millió forint körüli koncessziós díjat is csak nagy nehézségek árán tudják kigazdálkodni az országos kereskedelmi adók. Mint mondta, ezeknek az idén várhatóan mintegy 30 százalékos bevételcsökkenéssel kell majd szembesülniük, így hosszú távon ez a konstrukció nem látszik kifizetődőnek.
A magyar zene elvárt aránya kapcsán úgy nyilatkozott: azokkal “csak olyan rádiót lehet csinálni, amelyről máshová fognak kapcsolni a magyar hallgatók”. Közlése szerint természetesen versenybe szállnak és igyekeznek meggyőzni a döntéshozókat kifogásaik alapos voltáról.
Fél-piackonform feltételek
A Danubius Rádió vezérigazgatója, Földes Ádám közölte, hogy ők is pályáznak, s úgy fogalmazott: “örülünk, hogy végre megszületett egy relatíve kompromisszumos javaslat”. Úgy vélte, ez lehet az utolsó pillanat arra, hogy a két koncesszió november 18-i lejárta előtt szerződést köthessen a pályázat nyerteseivel a médiahatóság.
A feltételeket Földes Ádám “fél-piackonformnak” nevezte, értetlenségének adva hangot az elsőéves díj rendszere kapcsán, mivel az épp a válsághoz közeli időpontban “nyomja meg jobban” az összeget. A civil és kulturális elem behozatalát pozitívumnak nevezte, mivel az ilyen szerepvállalás a médiának “egyfajta kötelessége is”.
A radiocafé 98.6-ot működtető Est Media Group – amely januárban jelentette be, hogy versenybe szállna az egyik hullámsáv-tartományért – a kiírás ismeretében dönti el, hogy indul-e a pályázaton. Kádár Tamás, a társaság ügyvezetője közölte, hogy a költségek (különösen az első évek befektetési igénye) és a hozadék alapján döntenek majd. Azt mindenesetre pozitívumként értékelte, hogy az ORTT döntésével tiszta helyzet állt elő.
A médiatörvény előírásai szerint 14 hónappal a műsorszolgáltatási jogosultság lejárta előtt jeleznie kell a működtető társaságnak a megújítás iránti igényét. Ha ez nem történik meg vagy nincs helye újrázásnak, a lejárat előtt 12 hónappal meg kell pályáztatni a sávtartományt – csakhogy a döntést több körülmény is hátráltatta.
Egyfelől nem volt egyértelmű, hogy a kilencvenes években nyert hétéves – öt esztendővel már meghosszabbított – koncesszió lejárta után mi a teendő: lehet-e ismét újrázni vagy pályáztatni kell. Erről ugyanis nem rendelkezik a médiatörvény, a köztársasági elnök pedig az előző év utolsó napjaiban előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta azt a jogszabály-módosítást, amely újrázási lehetőséget adott volna a két adónak.
