“Megnézzük, a médiatörvény megengedi-e, hogy indítsunk egy új csatornát, annak bevételéből pedig egy kis pluszpénzt kerítsünk alapfeladatunkra” – mondta. Közlése szerint valóban telíti a piacot a nyolcvannál több hazai kábelcsatorna, de “elférne még itt egy színvonalas, a szélesebb közönség számára is emészthető filmeket sugárzó adó”.
Cselényi László szerint a kábelszolgáltatók számára is vonzó lehet egy ilyen adó, feltéve, hogy – eltérően más csatornáktól – nem kellene fizetniük a továbbításért. A Duna TV bevételét a sugárzott reklámokból befolyó összeg adná – tette hozzá, megjegyezve, hogy a forráshiány enyhítésének más módjait is szem előtt tartják: befogadnak pályázati pénzből megvalósult műsorokat, de azt is tanulmányozzák, hogyan fogadhatnák el a médiatörvény előírásainak szélesebb értelmezésével a felkínált támogatásokat.
Megemlítette: a médiatörvény elég szűkre szabja, milyen tematikájú produkciókhoz szerezhetnek támogatót a közszolgálati adók, de ezek között felsorolja a kisebbségi műsorokat; “márpedig a Duna Televízió elsősorban a határon túlra szól, így az esti mesétől a focimeccsig minden műsorunk megfelel e kritériumnak” – mondta az elnök.
A Duna Televízió élére 2005 februárjában megválasztott – a poszton azóta újrázó – elnök még hivatalba lépésének évében beszélt arról, hogy Autonómia néven kisebbségi, Unió néven pedig ifjúsági és oktató csatornát indítanak. Előbbi 2006 tavaszán debütált, utóbbit pedig a közmédium honlapján, internetes szórással tennék elérhetővé.
