Világrekordot kísérelt meg felállítani a Fehérvár Rádió egyik műsorvezetője. Nyeste Attila a rádió frekvenciájához híven 94,5 órán át próbált ébren maradni és műsort vezetni a múlt héten. (Lapzártánk után derül ki, hogy sikerült-e neki.) A rádió honlapján elérhető webkamera szerint a cikk írásakor – már közel 48 óra után – jól bírja a gyűrődést. A székesfehérvári rádiót és a Helyi Rádiók Országos Egyesületét (Heroe) vezető Radetzky András szerint a reklámértékén túl ezzel az eseménnyel a 150 helyi rádió sokszor nehéz körülmények között megvalósított extrém teljesítményére is fel szeretnék hívni a figyelmet. Nagyon úgy tűnik, hogy ezeknek az adóknak a digitális átállás után sem lesz könynyebb dolguk. A rádióalapítás relatíve alacsony költsége miatt várhatóan újabb szereplők lépnek a piacra, így többen kénytelenek majd osztozkodni ugyanazon a reklámtortán.
Titkos expanzió
A hallgatottsági adatok szerint az országos kereskedelmi adókon kívül is van élet, olyannyira, hogy a „sok kicsi” összességében magasabb hallgatottságot ér el, mint a Danubius és a Sláger. A megyeszékhelyek többségében pedig már évek óta a helyi rádiók vezetnek. Érdekes, hogy minél fiatalabb korosztályokra lebontva nézzük a hallgatottsági adatokat, annál nagyobb a helyiek fölénye a trendibbnek gondolt országos kereskedelmi rádiókkal szemben. Azonban hiába produkálnak jó eredményeket ezek a rádiók, a büdzsévágásokkal tarkított 2007-es évben nehezen tudják érvényesíteni növekvő hallgatottságukat az országos adókkal szemben. „Csökkentek a teljes rádiós piacnak szánt hirdetői költések, és ilyenkor megnő a rádiók által adott kedvezmények szerepe. Ebben viszont nem tudunk versenyre kelni a Danubiusszal és a Slágerrel, mert nekünk ki kell fizetni a helyi rádiókat is” – magyarázza Hauk Zoltán, a Rádió 1 kereskedelmi igazgatója.
Mint a média minden területén, a helyi rádiós piacon is megfigyelhető némi koncentráció, s itt nem csak az olyan ismert hálózatokról van szó, mint amilyen a Klubrádió vagy a Rádió 1.
Az elmúlt években több helyi vállalkozói kör is komoly pozíciókra tett szert. Ilyen például az N-Joy csoport, amelyhez már kilenc rádió tartozik vagy az Észak-Magyarországon jelen lévő Gold FM. Kevéssé köztudott, de pár éve a Radio Deejay megbízásából egy cég több vidéki frekvenciát is megszerzett, ám ezeken nem kezdődött adás, mert az olasz tulajdonos kivonult a magyar piacról.
Tudta-e…?
Több megkérdezett rádiónál is „mellényúlásnak” minősítették a tavalyi közös Rádió? Igen! kutatást, amely tapasztalataik szerint nem érte el a célját, azaz a FMCG-hirdetők aktivizálását.
Angliában már 3,5 millió DAB-kompatibilis, azaz digitális rádiók vételére alkalmas készülék van forgalomban.
Koros adó
A regionális adóként működő Juventus speciális helyzetben van, hiszen helyinek nagy, országosnak kicsi, emiatt az elmúlt években talán nehezen találta meg helyét a rádiós piacon. Pedig a 90-es évek végi „hőskorban” a délutáni kívánságműsorával még a Danubiust és a Slágert is lekörözte. A túl széles célcsoport azonban egyfajta „sokat markol, de keveset fog” esetet eredményezett. Budapesten a 18–49 évesek körében a Juventust megelőzi a Rádió 1, a 15–29 éveseknél pedig még a Roxy is. (Adatok forrása: Szonda Ipsos–GfK Hungária, Helyi Rádiós Kutatás 2007.) Ebben a helyzetben két választásuk volt: az egyik, hogy „rámennek” a fiatalabb célcsoportra, ahol jelenleg a Rádió 1 és a Roxy tanyázik, a másik, hogy az idősebbek felé nyitnak, és a Sláger–Danubius párostól próbálnak hallgatókat elcsábítani. A Juventus az utóbbit választotta, április elsején ugyanis gyökeresen átalakult a rádió arculata és programja, amely a 80-as és a 90-es évek zenéire épül. A rádió megújulásának kampányát április közepétől kezdték el, amelyben kültéri eszközöket vettek igénybe (óriásplakát és járműreklám), valamint a női célcsoportnak szóló lapokban hirdetnek. Az „Új Juventus” elsődlegesen a 30 és 39 év közöttiekre fókuszál, tágabb célcsoportként a 25–45 év közöttieket szeretnék elérni. A 40 évnél idősebbeket pedig a továbbra is az általuk működtetett Sztár FM-mel kívánják megszólítani.
Bíznak bennük
Két évvel ezelőtt egy vitatott reklámelhelyezési ügy miatt sok országos hirdető bizalma megingott a helyi rádiókban, erre válaszul 2006-ban két rádiós monitoringrendszer is megkezdte a működését. A Rádió 1 rendszere a megrendelt hirdetések elhangzását kontrollálja a megyeszékhelyeken, a független RadioMonitor pedig bármely rádió műsorfolyamának teljes körű vizsgálatára képes. „Az indulás után óriási volt a lelkesedés, sorra jelentkeztek a médiaügynökségek, hogy hozzáférést kérjenek, az elmúlt fél évben viszont gyakorlatilag már nem érdeklődött senki” – summázza az egy év tapasztalatát Hauk Zoltán, aki szerint ez azt jelenti, hogy visszaállt a bizalom a helyi rádiók iránt.
A RadioMonitor jelenleg 50 rádió műsorát, valamint a Cool és a Viva Tv-t is figyeli. A reklámok mellett a zeneszámok monitorozását is vállalják a cégnél, így a médiaügynökségek, valamint a rádiók mellett a partnereik között van a Mahasz, a zenei kiadók, valamint az ORTT. További szolgáltatások bevezetését is tervezik, ilyen például a rádiós konkurenciafigyelés, de elképzelhetőnek tartják akár bonyolultabb marketingstatisztikai elemzések készítését is.
Digitális dilemma
A digitális átállásról szóló törvénytervezet a televíziókkal ellentétben a rádióknál nem határoz meg konkrét dátumot az analóg hálózat lekapcsolására. Ennek alapvetően technikai oka van. A televíziós műsorszórás ugyanis jelentős részben a jelenlegi frekvenciatartományt használja, a rádiók esetében azonban ez eltérő, így lehetőség nyílik a párhuzamos sugárzásra. „Az átállás pontos dátuma attól függ, hogy milyen gyorsan terjednek majd el a vevőkészülékek” – vélekedik Radetzky András, aki szerint még úgy 8-10 éve lehet az analóg sugárzásnak. A Heroe elnökének fő aggálya az új rendszerrel kapcsolatban az, hogy a multiplex szolgáltatóknak a nyugati trendekkel ellentétben túl nagy mozgásterük lesz abban, hogy milyen műsorokat vesznek fel a kínálatukba. További probléma lehet, hogy takarékossági okokból jelenleg sok műsorszolgáltató egyben műsorszóró is, a multiplex szolgáltató által megszabott díj pedig vélhetően jelentős többletköltséget jelent majd számukra.
