Becslések szerint az emberek 30-40 százaléka nem mos kezet vécézés után, ebből okulva egy texasi feltaláló lábbal nyitható vécéajtót fejlesztett ki. Mennyire mocskos a Parlament Café mellékhelyisége? Miért rögzítették az egyik fővárosi tüdőgondozóban lánccal a csapot? Miként néz ki a Sztárok a jégen stúdiójának az a helyisége, ahová még Nagy Feró is gyalog járt? Egyelőre ezekről a témákról lehet olvasni a hamarosan élesben is elinduló BudiTime-blog béta verziójában. „A Domestos mint termék igen, mint márka nem túl izgalmas, ezért találtuk ki ezt a blogot, amelyben 2007 legjobb WC-jét keressük” – mondja Vernyik Imre, az egyik ötletgazda, a Phd Hungary médiaügynökség ügyvezetője. A WC-blogot vélhetően majd felkapja a bulvársajtó is, így a hipómárka a tervek szerint le tudja vetkőzni a baktériumszörnyekkel harcoló vegyifegyver-imázst.
A politikus esete a blogolással
Miután a miniszterelnök a tavalyi választások előtt heves blogolásba kezdett, több politikustársa is követte a példáját, hadd lássák a választókörben, micsoda trendi képviselőjelöltjük van. A többség lelkesedése azonban a választás napjáig tartott. A vélhetően a kampánytanácsadójuk által kitalált blogolósdi elsősorban terhet jelentett számukra. Gyurcsány Ferenc azonban úgy tűnik, nem vesztette kedvét, és azóta is kitartóan vezeti netes naplóját.
Eleve problémát jelent, hogy az internetes naplóírás alapvetően őszinte műfaj, s ez a politikai logikával nem feltétlenül fér össze. A politikusok idegenkedésére rá-adásul most egy lapáttal rátehet Demcsák Zsuzsa példája is. Görcsölve pedig nem lehet blogolni, mert annak az eredményére senki nem lesz kíváncsi. Dobó Mátyás szerint a fő probléma a politikusblogoknál az, hogy láthatóan még a PR-eseik sem tudnak megfelelő tanácsokat adni nekik ezzel a területtel kapcsolatban. A webnapló ugyanis a politikai kommunikációban támadási felületként szolgálhat. „Ezekkel a blogokkal csak kevés embert tudnak elérni, ráadásul zömük nem is mezei választópolgár, hanem újságírók vagy éppen a politikai ellenfeleik” – vélekedik Dobó Mátyás, aki szerint Gyurcsány Ferenc olykor tudatosan él ezzel, és internetes naplóján keresztül közvetlenül dob fel témákat a sajtónak. Amennyiben Demcsák Zsuzsa figyelembe vette volna, hogy a fenti célcsoportnak ír, mindjárt nem került volna kínos helyzetbe.
Dezsőtől a Tescóig
A blogot mint marketingeszközt eleinte vírusmarketinges megoldások részeként használták. Ilyen volt az első magyarországi próbálkozás is, amelynek éppen két évvel ezelőtt lehettünk szemtanúi. A Pannon megbízásából a Westend előtt felállítottak egy üvegkalitkát, amelybe egy Dezső nevet viselő bloggert költöztettek, aki önkéntes fogságában írt webnaplójában naphosszat 3G-s szolgáltatás után sóvárgott. Az úttörő próbálkozás azonban felemásra sikeredett, ugyanis a célcsoport egyből tudta, hogy miről is van szó. A gyalázkodó bejegyzések miatt pedig néhány nap után még a kommentelési lehetőséget is le kellett tiltani Dezső blogjában.
A szakemberek szerint a blogmarketing egyre inkább megszokott kommunikációs csatorna lehet. „Kitűnő márkaépítési eszköz válhat belőle, hiszen interaktív kapcsolat létesíthető a fogyasztókkal” – vélekedik Vernyik Imre, aki szerint a célcsoportok igénylik is ezt a fajta közvetlen kommunikációt, a kérdés már csak az, hogy ezt a hirdetők mikor ismerik fel. A pangó piac miatt szomorkodó vállalatoknak mindenesetre hívószó lehet, hogy a blogos marketingmegoldások minimális befektetéssel elindíthatók és működtethetők. „Az ezzel megspórolt pénzt viszont a blog elérését növelő vírusmarketinges vagy direkt hirdetésekre érdemes fordítani” – teszi hozzá Dobó Mátyás, a Blogter fejlesztési igazgatója.
Az elmúlt évekből több hazai példát is találni blogoló hirdetőkre. Két évvel ezelőtt a Fanta Vadmálna Boy kezdett blogolásba, ez esetben ugyanis egy virtuális személyre építették az ötletet. A WizzAir szponzorként támogat egy utazási blogot, a Világpolgárt, a Magyar Posta pedig az elsőbbségi levél népszerűsítésére indított egy blogoldalt, amelyet egyesek szerint túl direkten utalt a termékre, bár a társaság célja pont ez volt. Érdekes marketinges esettanulmányt lehetne írni a Tesco Titkok című botránykönyv kiadásáról, amelyből különösebb marketingköltés nélkül adtak el több tízezer példányt, miután a könyv írójának blogját felkapta a sajtó.
Bevállalod?
A blogok jelentőségét mutatja, hogy több nagy cég a sajtótermékek mellett a webes naplókban róla megjelent információkat is szemlézteti, hiszen ez egyfajta piackutatásnak is tekinthető. Egyes nagyvállalatok szempontjából inkább a „rettegett” kategóriába tartozik az Index fogyasztóvédő-cikiző blogja, a Tékozló Homár. Úgy tudjuk, az itt megjelent írások miatt rendszeresen fenyegetőznek egyes vállalatok, pláne, ha hirdetnek is az Indexen. Pár hete a Magyar Telekom vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha egyre kevésbé adnának okot a Homárban való szereplésre.
IMÁ-ba foglalják
Május 10–11-én másodszor rendezik meg az IMA-t (interaktívmarketing-konferenciát) a Millenáris Parkban. Az idén az előadások középpontjában a Fogyasztók forradalma tematika áll. A legújabb online eszközök segítségével ugyanis a fogyasztók magukhoz ragadták a kezdeményezést, vásárlási döntéseiket egyre kevésbé befolyásolják a klasszikus hirdetési csatornák, helyettük megnő az interaktív kommunikáció szerepe. 2006 decemberében a Time magazin nem véletlenül választotta éppen az internetezőket az év emberének.
A konferencián többek között szó lesz a blog- és a szóbeszéd alapú marketingről. Arról, hogy ez a „fogyasztói forradalom” miként mérhető, hiszen csak az hasznosítható kereskedelmileg, amiről egzakt mérési eredményeink vannak. Lesznek vírusmarketinges esettanulmányok, előadás a keresőmarketingről és a szélessávú televíziózásról. A „netes forradalmárok” demográfiai, pszichográfiai természetrajzáról pedig egy külön erre az alkalomra készített kutatás számol majd be.
Tudta-e…?
Az Index megvásárolta a Blogtertől a napi 50-70 ezres látogatószámot produkáló Videobomb nevezetű videomegosztó portált. A Blogter tavaly elsőként indított el idehaza ilyen jellegű szolgáltatást, őket követte a T-Onine a Videával.
A világ blogjainak 37 százalékát japánul, 36 százalékát angolul, 8 százalékát pedig kínaiul írják.
A konzervatívabb hirdetőket elriaszthatja a blogok életútjának kiszámíthatatlansága is, a hagyományos hirdetési formákhoz képest ugyanis itt nem jósolható meg pontosan egy marketingcélból indított blog fogadtatása. Amennyiben nincsenek tisztában a blogos diaszpóra íratlan szabályaival, könnyen ellentétes reakciókat válthatnak ki a célcsoportból. Mindenesetre, amelyik cég emiatt nem mer kockáztatni, az nem is nyerhet ezzel a kommunikációs csatornával, amellyel más médiumokon keresztül nehezen elérhető, zömében fiatal fogyasztókat is hatékonyan meg lehet szólítani.
