Gimnazista korában még úgy tűnt, Tőczik Zsoltot semmi sem menti meg attól, hogy építészmérnök legyen. Rajzversenyeket nyert, beleásta magát az ábrázoló geometriába. A gimnázium utolsó évében azonban a felsőoktatási jelentkezési lap kitöltésekor mégis elbizonytalanodott, és egy hirtelen ötlettől vezérelve a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára felvételizett. „Nem voltam benne biztos, hogy meg tudok élni mint építészmérnök” – indokolja akkori döntését Tőczik Zsolt, akitől későbbi pályáján sem álltak távol az első látásra szokatlan munkahelyváltások.
Leépítési gyakorlat
A diploma megszerzése után ugyan megpróbálta elbliccelni a kötelező katonai szolgálatot, ám nem járt sikerrel. A haza védelme közben mindenesetre megpályázott egy pozíciót a Procter & Gamble-nél. Sikerült is bejutnia a céghez, ahol a feladta az volt, hogy meggyőzze a kereskedőket, hogy vegyék fel a kínálatukba az akkor bevezetett Always, Ariel vagy éppen Blend-a-med termékeket. A feladat nem volt egyszerű, mert a boltvezetők eleinte meglehetősen bizalmatlanok voltak. Féltek, hogy a nyakukon marad a 99 forintért piacra dobott Blend-a-med a legfeljebb 22 forintért kínált többi fogkrém között.
Másfél év után kinevezték a kelet-magyarországi régió vezetőjévé, ahol hozzá tartozott a területi képviselők irányítása, valamint ő tárgyalt a piacot akkor uraló nagykereskedőkkel. Válságmenedzseri feladatokat is kapott, ugyanis a Procter vezetősége elégedetlen volt a kisebb üzletek ellátására kiépített kisteherautós értékesítői hálózattal. Egy évet adtak Tőczik Zsoltnak, hogy oldja meg ezt a feladatot. Első körben az alkalmazottak harmadát szélnek eresztette, de a maradék gárda fele helyett is új embereket keresett, ahogy mondja: „minőségi cserét hajtottam végre”.
1996-tól kezdve egyre több nemzetközi élelmiszerlánc toppant be az országba, s Tőczikre bízták a velük kapcsolatot tartó key account csapat vezetését. Az akkori két diszkontlánccal, a Penny Markettel és a Plusszal pedig személyesen tárgyalt.
Tudta-e…?
A török Dogan Holding részeként működő Hürriyet szerezte meg néhány hónapja a Trader Media Holdingot, amely az Expressz Magyarország Zrt. tulajdonosa. A Hürriyet a török médiapiac legnagyobb szereplője, de a Doganhoz tartozik a legnagyobb ottani olajtársaság, a Petrol Ofisi is, amelyben nemrég kisebbségi részesedést vásárolt az OMV.
Pályakép
1992–2005: Procter & Gamble
1992–1999: kereskedelmi képviselő, majd területi vezető
1999–2000: London, értékesítési csoportvezető
2000–2002: Brüsszel, Kelet-Közép-Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős trade marketing menedzser
2002–2005: értékesítési vezető
2005–2007: Fonyódi Ásványvíz Kft., ügyvezető igazgató
2007-től Expressz Magyarország Zrt., vezérigazgató
Egyből válságmenedzseri feladatot kapott, ugyanis több diszkontlánc összerúgta a port a P&G-vel, ami odáig fajult, hogy sokan kivették kínálatukból a cég termékeit. Három hónap alatt sikerült megoldania ezt a helyzetet, s mint kiderült, ezzel a projekttel tesztelte a cég menedzsmentje, hiszen ezt követően felajánlották neki a magyarországi sales szervezet vezetését. Első feladta megint csak nem volt túl hálás: két hét alatt le kellett építenie a kissé felduzzadt értékesítési csapatot.
Horvát Fonyódi
A Procternél eltöltött tizenharmadik évében azonban szembesülnie kellett azzal, hogy sales területéről érkezve maximum eddig juthat a céges szamárlétrán. Akkortájt a társaság felső vezetését szinte kivétel nélkül csak marketing- vagy pénzügyi területről érkező szakemberekkel töltötték be. Nem akart ebből a pozícióból nyugdíjba menni, ezért elvállalta a horvát tulajdonba került Fonyódi Ásványvíz Kft. vezetését.
Az ásványvizes cég korábbi tulajdonosainak a 90-es évek elején még a fővárosban és a Dél-Dunántúlon erős piaci pozícióval rendelkező Fonyódi Ásványvizet „sikerült” marginális piaci szereplővé manőverezniük. Hiába nőtt az egy főre jutó ásványvízfogyasztás az 1990-es négy literről 16 év alatt 85 literre, a piaci szereplők száma még a fogyasztásnál is jobban emelkedett. Tőczik Zsoltnak az alapoktól kellett kezdenie a cég újjáépítését, első feladata az volt, hogy megszervezte a termékük országos disztribúcióját, hiszen azt például Kelet-Magyarországon soha nem is lehetett kapni.
„Eleinte voltak hirdetéseink, de az látszott, hogy ha erre nem tudunk elegendő pénzt szánni, akkor annál még a semmi is jobb” – indokolja, hogy elsősorban miért a trade marketingre helyezték a hangsúlyt. Mindezzel párhuzamosan bevezették a magyar piacra az anyacég Jana márkájú vizét is.
A cég forgalma hiába emelkedett meredeken, két év után ezt a feladatát is kezdte megunni. „Nem vagyok az a típus, aki beül egy székbe, és ott jól elvan, inkább létrehozok, rendbe teszem, majd átadom másnak” – ad önjellemzést Tőczik Zsolt.
Elektronikus terjeszkedés
Szívesen dolgozott volna az FMCG helyett végre valami más szektorban, így került az idén nyáron az Expressz Magyarország Zrt. vezérigazgatói székébe. A nyomtatott lapjaikat „rendbe kell tenni”, s ezentúl az online termékeik fejlesztése az egyértelmű stratégiai cél számukra. Ez eddig is elsődleges fontosságú volt, csak a gyakorlatban nem tettek sok mindent ennek érdekében. A fő terv azonban az, hogy több lábon álljanak a médiapiacon.
A kiadó új tulajdonosa, a török Dogan-csoport elsősorban az elektronikus médiában való terjeszkedést preferálja. (A török cég is adott be ajánlatot a német ProSiebenSat.1 Media AG megvásárlására.) Azt még nem lehet tudni, hogy mekkora összeget fektetnek be a törökök a magyar piacon – pláne, hogy a csoporton belül most Oroszország élvez elsőbbséget – mindenesetre az Expressz vezérigazgatója szerint a Dogan koncepciója az, hogy amit csinálnak, abban rövid időn belül piacvezetők legyenek. „Három évet adok a cég megújítására” – mondja Tőczik, aki nem biztos, hogy ezt követően elhagyja a cégcsoportot, hiszen a 8,5 milliárd forgalmú Dogan Holdingnak 86 vállalata van világszerte, így elmondása szerint akár valamelyik másik leánycégnél is folytathatja pályafutását.