Az etikus újságírásról legfőképp a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a források személyiségi jogainak tiszteletben tartása okán esik szó. Ám a magyar sajtóban legalább ekkora problémát okoz az is, amikor az újságírók fizetésen kívüli „egyéb juttatásokért” jelentetnek meg vállalati híreket, vagy szólaltatják meg szakértőként az adott cég képviselőjét – nem beszélve a karácsonykor a szerkesztőségeket ellepő ajándékhalmok befolyásoló hatásáról.
Pedig az újságíró önellátó, állítja fel az alaptételt (többek közt) a New York Times etikai kódexe. A nemzetközi sztenderdek hazai adaptálása azonban az ország sajátos viszonyai mellett sohasem volt könnyű falat. Az elektronikus sajtó is megküzdött a BBC-normák elfogadtatásával, betartatásával, és nincs ez másként a lapoknál sem, ahol eddig „miheztartás” végett hozzávetőleges határok kijelölésével, szóban adtak útmutatást a szerkesztőség munkatársainak a „még vállalható” mértékekről.
A német Spiegel kiadó tulajdonában lévő Manager Magazinnál ennél drasztikusabb eszközökhöz folyamodtak, amikor idén tavasszal megkezdték egy írásbeli etikai kódex kidolgozását. Az elhatározás egybeesett az új főszerkesztő, Mong Attila kinevezésével, akinek meggyőződése, hogy az újság hitelének megőrzése érdekében szükség van egy nemzetközi sztenderdeknek is megfelelő szabályrendszer kidolgozására.
„Részben volt egy korábbi kódex, amely Magyarországon készült, plusz nemzetközi példaként a New York Times-é – főleg ebből a kettőből próbáltam olyasvalamit kialakítani, amely a gazdasági lap specifikumait is magában foglalja” – mondta el a MédiaFigyelőnek Mong Attila. Bár az írásos forma csak őszre készül el, az elvek már most is érvényesek.
Az irányváltás áldozatokkal jár
A szabályok szigorodása szükségképpen áldozatokat is követelt. A főszerkesztő-váltást követően a lap munkatársainak 90 százaléka lecserélődött. Mong Attila nem titkolja, a volt munkatársak közül volt, aki azért távozott, mert nem egyeztek az elképzelései az újságírói etika tekintetében új főnökéjével. „Akikkel most együtt dolgozom, könnyen elfogadták a szabályokat, mert ugyanúgy gondolkodnak.”
Még az egyik bank által logóváltáskor a szerkesztőségbe küldött tortát is visszapostázták a feladónak, mondván, összeghatártól függetlenül nem kérnek semmilyen szívességet attól, akikről írnak. Ennél persze sokkal komolyabb dolgokra is nemet kell mondaniuk a lap munkatársainak: a kitüntetések és díjak közül sem fogadhatnak el akármit, például a kormánykitüntetések egyértelmű tiltólistán szerepelnek.
Az ajándékok el nem fogadása persze azt jelenti, hogy az újságírók számos olyan juttatástól esnek el, amelyet általában a fizetés kompenzálásaként szokás értelmezni. A főszerkesztő azonban úgy véli, a jelenség az újságírók fizetésétől független, bár ami a saját házuk táját illeti, a szigorú etikai kódexszel az anyagi megbecsülés is együtt jár. „Egyébként nem vagyok meggyőződve arról, hogy ha a magyar újságíró szakma nagyobb fizetéseket kapna, akkor mindenki lemondana ezekről az ajándékokról.”
Mong Attila szerint az a feltételezés is alaptalan, hogy az újságírók elesnének az információszerzési lehetőségektől azáltal, hogy például nem fogadják el a cégek meghívásait. „Az a tapasztalatom, hogy pontosan ilyen eseményeken nem lehet semmilyen információt szerezni. Sokkal egyértelműbb viszonyokat teremt az ember, ha bejelentkezik egy háttérbeszélgetésre, és ott négyszemközt teszi fel a kérdéseit.”
Tiszta viszonyok
A Manager Magazin etikai hozzáállásának megváltozását, a tapasztalatok szerint a hir-detők is jól fogadták. „A pr-osok közül sokan vannak, akik örülnek ennek a hozzáállásnak, mert teljesen tisztává teszi a viszonyokat. Ha nem írunk, vagy rosszat írunk róluk, tudni fogják, hogy nem azért, mert tavaly nem adtak elég nagy ajándékokat, és nem kerülünk sem mi, sem ők a szívességek spiráljába” – magyarázza Mong.
Molnár Anikó
Példatár
A nyomtatott lapok számára a sokat idézett BBC-elvek mellett útmutatást elsősorban a New York Times szabályzata jelenthet, amelynek legnagyobb értéke, hogy részletekbe menően elemzi az újságírói munka során előforduló élethelyzeteket, és ad választ a felmerülő etikai kérdésekre. A meghívásokkal kapcsolatban az amerikai lap etikai kódex úgy foglal állást, hogy a Times az újságíró minden, a cikkel kapcsolatos költségét, tehát a kávékat és ebédeket is állja. Ezért törekedni kell arra, hogy a sajtómunkás olyan helyen találkozzon a forrással, ahol van lehetősége a számla külön rendezésére. Utaztatást is csak kivételes esetben lehet elfogadni, ha a helyszínre jutás másképp nem megoldható, vagy ha az interjú utazás közben történik. A sport- és kulturális eseményekről tudósító újságíró kérhet sajtóbelépőt, de csakis ő – a szerkesztő már nem fogadhat el ingyen jegyeket. Egyéb ajándékokat vagy pénzt a szerkesztőség egyetlen munkatársa sem fogadhat el vagy tarthat meg olyan cégektől vagy magánszemélyektől, amelyekkel újságírói munkája során kapcsolatba kerülhet (kivételként említi a kódex az elenyésző értékű ajándékokat, mint amilyen például egy céges logóval ellátott bögre).
