– Az idén a kábelcégek többsége nem emelte az inflációnál nagyobb mértékben az előfizetési díjait. Ezt a Digi Tv-nek köszönjük meg?
– Részben igen, de azt mindenki hajlamos elfelejteni, hogy a kábelcégek számára a versenyt nem kizárólag a Digi Tv jelenti. A konkurens kábelhálózatára való ráépítés például elég gyakori a magyar piacon is. Az szintén lényeges, hogy a korábbi évek áremeléseit a tartalmi kínálat jelentős bővülése is indokolta.
– Becslések szerint egymillió olyan háztartás van, ahol lehetne kábeltévé, de eddig mégsem fizettek elő. A UPC már rástartolt erre a körre az 1590 forintos csomagjával. A Fibernetnek miért nincs ilyen olcsóbb ajánlata?
– Ebből az egymillióból azért a Digi Tv már sokat felszippantott, túl nagy vadászterület tehát nem maradt. Mi még nem láttuk elérkezettnek az időt egy ilyen lépés megtételére.
– Azaz nem lát ebben üzleti lehetőséget?
– Meg kell nézni a Digi Tv árszintjét. Én nem tartom valószínűnek, hogy ebből a piaci szegmensből egy üzletileg is reális ajánlattal jelentős előfizetőt lehetne toborozni.
Piller András kedvencei
Rádió: MR2-Petőfi Rádió
Netes portál: Index, Origo
Könyv: Kundera könyvei
Zene: mindenevő
Hobbi: motorozás, biciklizés
– A Fibernetnek pénzügyi befektető a tulajdonosa, amely előbb-utóbb biztosan továbbadja a céget. Emiatt nem fognak spórolni a kábelrendszer digitalizációján?
– Erre azt tudom mondani, hogy ellentétben egyes konkurens szakmai befektetőkkel, mi már múlt év végén elindítottuk a digitális szolgáltatást. Lehet, hogy egy pénzügyi befektető más időhorizontban gondolkodik, mint egy szakmai, de az jelentősen csökkenti egy vállalat értékét, ha a legalapvetőbb fejlesztések tekintetében elmaradásban van.
– Egy-egy háztartásra vetítve mennyibe kerül a digitalizáció?
– A kábelrendszerek digitalizációja önmagában nem kiemelkedően nagy beruházás. Ami drágává teszi, az a digitális adás vételéhez szükséges egységek, a set-top-boxok beszerzése. Ez utóbbi finanszírozhatósága azonban nagymértékben függ az alkalmazott üzleti modelltől.
– A kábeles digitalizációnál melyik modell lehet az életképesebb: a nagy, akár százcsatornás vagy a kisebb tematikus csomagok?
– Ez komoly dilemmát jelentett, azonban a kutatások azt mutatták, hogy egy nagyon erős, 80–100 csatornás bővített digitális csomagért az emberek nem szívesen fizetnének többet, mint az analógért. Ekkor jött képbe a minicsomag-koncepció. Tehát az, hogy a digitális nagy csomag ugyanannyiba kerül, mint annak analóg megfelelője, a többlettartalmakért pedig közel „à la carte” formában lehet fizetni.
– Azok a tévék, amelyek átkerülnek egy kevesebb háztartást elérő minicsomagba, nem feltétlenül fognak örülni.
– Egyrészt, már most is előfizetőnként több pénzt kapnak a mini csomagban lévő csatornatulajdonosok, mint az analóg elosztás esetén. Másrészről, az analóg kapacitások rendkívül korlátozottak, tehát a tartalomtulajdonosoknak is érdeke a digitális kínálatba való bekerülés még akkor is, ha ez kisebb elosztási felületet jelent, mint az analóg…
– Indulása előtt a kábel rettegett ellenfeleként emlegették az IPTV-t, ehhez képest a T-Home-nak még mindig csak nyolcezer előfizetője van. Mi lehet a gond?
– Ez egy teljesen új platform, amelynél a megbízható működés biztosítása beletelt egy évbe. Továbbá a T-Home önmagában nem érhető el, csak telefon-előfizetéssel együtt, és a T-Com hálózatán belül sem mindenhol, ezek pedig szűkítik a lehetőségeiket. Egyébként az ADSL-hálózatok sem akkora sávszélességre lettek kitalálva, mint amit az IPTV igényel, ez tehát próbára teszi a hálózati kapacitásokat.
