Megcsapta a változás szele a 2000-es alapítása óta szinte változatlan formában üzemelő InfoRádiót. Többen szinte egyszerre jelentették be távozásukat, nem sokkal később pedig jött a hír, hogy a társaságban százszázalékos tulajdonrészt szerzett a Nobilis Kristóf és Spéder Zoltán nevével fémjelzett Közép-Európai Média és Kiadó Szolgáltató Kft. (KEMK). A távozók vélhetően jobb ajánlatot kaptak, akik pedig kitartanak, abban reménykedhetnek, hogy a dinamikusabb irányt ígérő új tulajdonossal nem járnak majd rosszul.
A magát egyszerű üzletembernek tartó Nobilis Kristóf és az OTP-exbankár Spéder Zoltán mindenesetre személyesen nem nyugtatta meg az InfoRádió dolgozóit a zökkenőmentes átállásról. Az ünnepélyes bejelentésen és az azt követő – az Építész Pincében megrendezett – díszvacsorán ugyanis „küldöttjük”, a KEMK operatív vezérigazgató helyettese, Vaszily Miklós tolmácsolta a tulajdonosok elképzeléseit. A sportosan, ámbár egy síbalesetből kifolyólag begipszelt karral megjelenő fiatal menedzser információink szerint jó benyomást tett asztaltársaságára; semmi meglepőt nem mondott, nem ígért azonnali változásokat, és nem titkolta, hogy a hangsúly a további akvizíciókon van.
Exbankár páros
Nobilis Kristóf (46)
A nagypolgári családból származó Nobilis Kristóf jogi egyetemet végzett. Karrierje az Állami Fejlesztési Bankánál kezdődött, már az első munkahelyén olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Járai Zsigmond és Hardy Ilona. A rendszerváltás után a CA-IB Értékpapír Rt.-hez került. Az alapításkor, 1989-ben egymillió forintos hitelt kapott az osztrák Creditanstalttól, hogy megvehesse a brókercég két százalékát kitevő üzletrészét, amit 1997-ben körülbelül egymillió dollárért adott el. A médiával akkor került kapcsolatba, amikor 2004 végén megvásárolta az Index.hu hírportált. Azóta az általa alapított Közép-Európai Média és Kiadói Szolgáltató Kft.-n (leánykori nevén SydInvesten) keresztül immár tucatnyi média- és internetes céget birtokol. (Részletesen lásd a táblázatban.) A Napi Gazdaság 100 leggazdagabb rangsorában 2007-ben a 12. helyen végzett. Vagyonát 28 milliárd forintra taksálják az összeállításban, és jelzésük szerint ebből a 15 milliárdot is meghaladja médiaportfóliójának értéke. Szabadidejében imád vitorlázni, Balatonalmádiban jachtkikötője van.
A rendszerváltás óta a tízmilliárdos bevétellel, erős nemzetközi háttérrel működő nagy médiacégek uralma szinte megkérdőjelezhetetlen volt. Ráadásul a piac koncentrációja is az ő malmukra hajtotta a vizet. Az utóbbi években azonban úgy tűnik, hogy ez a helyzet változóban van. Az említett exbankárok mellett több ismert, nem mellesleg milliárdos üzletember: Széles Gábor, Lantos Csaba, Vitézy Ferenc vagy éppen Balázs Csaba is komoly hídfőállásokat szerzett a médiabizniszben. (A cikkünkben szereplő féltucatnyi üzletember vagyona a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb rangsora alapján tavaly megközelítette a 120 milliárd forintot.)
Nobilis és Spéder médiabefektetéseiket tekintve közülük is magasan kiemelkednek azzal, hogy immár több mint tucatnyi jelentős vállalkozás tartozik érdekeltségi körükbe. A KEMK ráadásul gyorsan, rugalmasan dönt a felvásárlásokról, a portfóliójukba tartozó szerteágazó érdekeltségek közötti szinergiák pedig szakértők szerint igencsak jól kihasználhatók. Előnyük lehet továbbá az is, hogy terjeszkedésük során kiemelt figyelmet fordítanak a jövő újságírásának tekintett online hírgyártásra, valamint a webhez köthető szolgáltatások fejlesztésére.
A KEMK (illetve jogelődje, a SydInvest) első nagy üzletét 2004 végén kötötte, amikor megvásárolták az Index.hu-t. A hírportál árbevétele 2006-ban már meghaladta az 1,27 milliárd forintot, eredménye pedig 125 millió volt. Azóta folyamatosan terjeszkednek: övék lett a Portfolio.hu, majd egy sokkal nagyobb falat, a Bookline.hu következett, amelyben 75 százalékos tulajdonrészt szereztek. Ez utóbbi bevétele tavaly 2,43 milliárdra rúgott. 2007 nyarán megvásárolták a Napi Gazdaság Kiadó Kft. ötven százalékát, és hasonló tulajdonrészt vettek a Napi.hu Online Kft.-ben is.
A sikerek mellett azért megesett az is, hogy a KEMK lecsúszott egy-egy ígéretes befektetési lehetőségről. Az Iwiwért megadták volna ugyanazt az egymilliárd forint körüli árat, mint a T-Online, ám a közösségi portált eladó Virgo Systems Kft. vezetői mégis utóbbi mellett döntöttek. A mérleg nyelvét valószínűleg az billentette a T-csoport felé, hogy a Virgo egyik legjelentősebb megrendelője maga a távközlési vállalat volt. A hírek szerint Nobilisék érdeklődtek az Est csoport iránt is, ám ez a cég végül az Econet.hu Nyrt.-é lett.
Szorosabb gyeplő
Spéder Zoltán (43)
A közgazdász-szociológus végzettségű szakember vidéki agrárcsaládból származik. A Rajk Kollégium élcsapatához tartozott. Kutatói pályán kezdett: banki és vállalati pénzügyekkel foglalkozott a Pénzügykutató Rt.-ben. 1991-től lett az OTP igazgatóságának tagja, később alelnök, majd 1996 elejétől vezérigazgató-helyettes volt. Tavaly év elején jelentették be, hogy kilép a banktól. Távozásának okát sokan sokféleképpen magyarázták.
Már régóta lehetett hallani arról, hogy Nobilis Kristóf médiabefektetései mögött ott van ő is. A csendestársból tavaly év végén tulajdonos lett, miután decemberben tízszázalékos részesedést szerzett Nobilis cégében, a KEMK-ben. Nemrég pedig már az ő nyilatkozatával kiadott közleményben jelentették be, hogy megvásárolták az InfoRádiót.
Spéder Zoltán a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb listáján a 20. helyen szerepel. Vagyonát 17,5 milliárd forintra taksálták 2007-ben. Nobilishez hasonlóan ő is szeret vitorlázni.
Korábban is rebesgették, hogy Spéder Zoltán kvázi csendestársként jelen van Nobilis cégében, hivatalosan azonban csak tavaly novembertől jelent meg a médiavállalatban az egykori OTP-s vezető. Jelenleg övé a KEMK tíz százaléka, és tagja a vállalat igazgatóságának. Vélhetően az ő hathatós támogatásával ütötték nyélbe a már jó fél éve rebesgetett inforádiós üzletet is. Látszólag apróságnak tűnik, de valójában sokat mondó momentum volt, hogy az említett akvizíciót Spéder Zoltán jelentette be a nagyközönség számára.
„Már Spéder, aki itt lényeges, nem Nobilis” – utal az üzletemberek egyik ismerőse arra, hogy a volt OTP-s vezetőnek – kisebb tulajdonrésze ellenére – mostantól végképp nagyobb szerepe lesz a médiavállalat vezetésében. Úgy tudjuk, hogy Nobilis Kristóf nem is bánja ezt, mert a médiánál sokkal közelebb állnak a szívéhez egyéb befektetései, a vitorlázásról nem is beszélve.
Spéder növekvő szerepe a cégben azonban előrevetíthet némi konfliktust is. „Kemény munkastílusát ismerve kíváncsi leszek, hogyan fog kijönni az Index szerkesztőségével” – említi egyik forrásunk. Állítólag ilyen téren a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben is megérezték Spéder érkezését a munkatársak. (Tavaly az üzletember bekerült a Nobilis többségi tulajdonában lévő ingatlanpiaci cég igazgatóságába, s pár hónap alatt felvásárolta a társaság negyedét.)
Az Indexnél mindez azért okozhat problémát, mert a szerkesztőség eddig mindig komoly autonómiát élvezett. Úgy tudni, hogy sem a Wallis csoport, sem Nobilis nem volt a kézivezérlés híve. Jól mutatja ezt az is, hogy amikor tavaly Nobilis cégének érdekeltségébe került az anyagi gondokkal küszködő konzervatív-liberális Ufi havilap, akkor mindössze annyit kért, hogy változtassák meg a lap nevét, másba azóta sem szólt bele. A névváltás ráadásul már amúgy is tervbe volt véve az azóta Reakció nevet felvett kiadványnál.
Amikor 2004-ben úgy tűnt, hogy a lapunkat is kiadó Sanoma Budapest Zrt. vásárolja meg az Indexet, kisebb pánik uralkodott a szerkesztőségben, mert komolyan tartottak a nagy médiacégbe való integrálódástól. „A Sanomától ebből a szempontból kevesebb félnivalójuk volt, mint most Spédertől” – állítja informátorunk, aki szerint a pénzügyi szektorban teljesen más stílushoz szokott az üzletember. Állítólag Spéder is tisztában van ezzel, így az sem meglepő, hogy tanácsokat kért a médiapiacot nála jobban ismerő szakemberektől. A nagy kérdés azonban, hogy tud-e vagy akar-e változtatni vezetői mentalitásán.
Esttől Szigetig
Széles Gábor (63)
Villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elnökként jegyzi a Műszertechnika, a Videoton és az Ikarus csoportot, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét. Egy időre beszállt a politikába az MDF iparügyi koncepciójának kidolgozásával, sőt, tagja volt a párt elnökségének.
A vállalkozó 2003-ban kezdett a médiaportfólió építésébe, amikor megalapította az Echo Hungária Tv Rt.-t, majd megszerezte a Magyar Hírlap kiadói jogait. Bízik abban, hogy médiavállalkozása is nyereségessé tehető. Amikor ideje engedi, ő is szeret hajózni. Vagyona alapján az élvonalban tartják számon a hazai milliárdosok között. Tavaly a Napi Gazdaság rangsorán az előkelő 5. helyen szerepelt 62,5 milliárdos vagyonával, amely nem mellesleg duplájára nőtt az elmúlt hat évben.
Nobilisékhoz hasonlóan szintén nem politikai, hanem egyértelműen pénzügyi hasznot remél a médiabefektetéseitől a Balázs Csaba vezette Econet.hu Nyrt. A cég már régóta kerülgette a médiát, az első ilyen – igaz kisebb – bizniszük még 1999-ben az Eco.hu pénzügyi portál elindítása volt. Komolyabb médiaérdekeltség megszerzésére azonban jó néhány évet várnia kellett az Econetnek. Az első nagyobb falat az Index.hu megvásárlása lehetett volna, ám a hírportált többszöri próbálkozásra sem sikerült megszerezniük, s ezt komoly kudarcként értékelték a cégnél. Amikor aztán a KEMK-előd SydInvest megvette az Index 49 százalékát, megcsillant némi remény, hiszen ekkortájt Nobilisnek meghatározó tulajdonrésze volt az Econetben is. Internetes érdekeltségei összevonására – magyarán az Econettel való közösködésre – azonban nem hajlott az üzletember.
A vállalat médiás ambíciói végül tavaly váltak valóra, amikor teljes egészében megszerezték az Est csoportot, majd az érdekeltségükbe került a Rádiócafé is. A cég médiaérdekeltségeit összefogó Est Média Group bővülése az idén sem lankad: áprilisban indul az ingyenes Est Tv Magazin, amit elsősorban az egyik hipermarketlánc üzleteiben terjesztenek majd.
A 4,2 milliárd forint alaptőkéjű Econetnek ráadásul nemcsak média-, hanem számos IT-érdekeltsége is van, köztük az Externet internetszolgáltató. Tavaly 1,1 milliárd forintért megszerezték a Sziget Kft. negyedét, és 2012-ig opciójuk van a nyári fesztiválokat szervező cég teljes megvásárlására.
Politika és pénz
A Nobilis–Spéder párossal, illetve az Econettel ellentétben Széles Gábort vélhetően nem csak a médiaiparban megszimatolt jó üzleti lehetőség mozgatja. A járműgyártásban meggazdagodott üzletember politikai irányultsága mellett a családi kapcsolatok kiteljesedése is nyomon követhető médiaportfóliójában, amely gyors gyarapodásának köszönhetően a nagy médiacégek táborába emelte vállalkozását.
Széles Gábor három évvel ezelőtt Echo Tv néven indította el saját hírcsatornáját, később megvásárolta a Magyar Hírlapot, majd Vital Tv néven egy életmódadót is gründolt. De ez sem volt neki elég, belépett a megyei napilapok piacára. Elsőként a Fejér és a Csongrád megyei lap jelent meg, amelyeket új székesfehérvári nyomdájában készít. További terve, hogy nyolc-tíz regionális lapot fűz a Magyar Hírlap köré. Ráadásul ez utóbbi példányszámát is szeretné feltornázni.
A Heti Válasznak adott év eleji interjújában a leggazdagabb magyarok között igen előkelő helyen számon tartott Széles nem titkolta: médiaegyensúlyra, azaz a jobboldali befolyás növelésére törekszik. Mint mondta, „a média a 21. század egyik legfontosabb iparága, ugyanaz a szabály, mint a klasszikus ágazatokban: amit lehet, oldjunk meg a hazai tőke segítségével, máskülönben a multik mindent visznek”.
Hasonló indokokkal indította újra 2004-ben a Reform című hetilapot Vitézy Tamás, a horvátországi ingatlanbefektetéseiről ismert nagyvállalkozó. Ugyanebben az évben alapította meg az ingyenes terjesztésű Helyi Témát, amely Budapesten, kerületi mutációkban jelenik meg. Vitézy gyakorlatilag minden vele készült interjúban felemlegeti jobboldali kötődését, ám azt többször is hangsúlyozta, hogy az idén már országos terjeszkedésbe is kezdő Helyi Témával nincsenek politikai céljai.
A leköszönt OTP-s topmenedzserek körében is úgy tűnik, népszerű a jobboldali média, ugyanis Lantos Csaba, a hitelintézettől tavaly távozott vezérigazgató-helyettes a közelmúltban megszerezte a Heti Válasz című lapot kiadó társaság negyedét. (A HVG szerint háromszázmillió forintot fizetett a konzervatív hetilap 25 százalékáért.) A szakember a kilencvenes években a Creditanstalt magyarországi érdekeltségeinél volt vezető – csakúgy, mint Nobilis – és 2007-ig tulajdonos volt a BIF Nyrt.-ben is. Az utóbbi cégben meglévő hétszázalékos tulajdonrészét pedig nem más, mint a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó A64 Kft. vásárolta meg tőle a tavaly.
Hatalomra törnek
A bankszférában már bizonyított topmenedzserek terjeszkedését a jövőben segítheti, hogy a multinacionális médiavállalatok számára Magyarország „meghódított terepnek” számít, ahol többé-kevésbé már le vannak osztva a lapok. A külföldi kiadóbirodalmak így már inkább tőlünk délre és keletre viszik a pénzüket. A szerb piac dübörög, Oroszország és Ukrajna a minden képzeletet felülmúló korrupció ellenére is még óriási növekedési lehetőséget tartogat. Hazánkban viszont 18 év alatt megerősödött egy olyan tőkés réteg, akik ügyesen fedezték fel a multik által szabadon hagyott réseket, igaz, sokszor politikai indítatásból. Ambícióikat látva még pár év, és érdekeltségeik a legnagyobb magyar médiacégek közé nőhetik ki magukat.
Balázs Csaba (42)
A jogi végzettségű Balázs Csaba ügyvédjelöltként kezdte a pályáját. Azonban hamar belátta, hogy ez a munka nem neki való, ezért inkább elment az Állami Vagyonügynökséghez, ahol kezdetben tranzakciós tanácsos volt, majd – az időközben ÁPV Rt. nevet felvevő vállalatnál – a gyógyszer- és vegyiparért felelős ügyvezetői székig jutott. Utóbbinál ő intézte a Richter, a Mol, a TVK vagy éppen a BorsodChem magánkézbe adását. 1998-tól két éven át a Postabank szövevényes „hagyatékát” értékesítő PB Workout Kft. ügyvezetője volt, majd a Sportfolió Kht. ügyvezetője, később a Stadioninvest Rt. vezérigazgatója lett. Az Econet.hu Nyrt. elnöki posztját 2003 óta tölti be. Balázs Csaba szabadidejében kortárs magyar alkotók műveit gyűjti.
Vitézy Tamás (61)
A kohómérnök és közgazdász végzettségű szakember a 90-es évek elején földgázbehozatalra alapított EuroBridge Kft.-vel alapozta meg a vagyonát. Figyelme az elmúlt 6-7 évben a horvát ingatlanpiac felé fordult, koncessziós és privatizációs szerződések révén számos szálloda és jachtkikötő tulajdonosa Horvátországban. Tavaly az idegenforgalmi beruházásainak összefogására megalapította az Adriatiq Islands Groupot, amelynek forgalma 2007-ben elérte a húszmillió eurót. 2004-ben újraindította a Reform című hetilapot és útnak indította a Helyi Témát. A Reform azóta megszűnt, a Helyi Témánál viszont az országos terjeszkedés a cél. Hobbija a hajózás, Balatonfűzfőn jachtkikötője van. A leggazdagabbak rangsorában tavaly hétmilliárdos vagyonával a 61. helyet szerezte meg.
Lantos Csaba (46)
Nyíregyházi középiskolásként még filmrendezőnek készült, de a sors úgy hozta, hogy a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett közgazdász-szociológus diplomát. Pályáját a Budapest Banknál kezdte, 1989-től a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, majd ügyvezető igazgató-helyettese. 1997-től három éven át a CA IB Rt. vezérigazgatója. 2000-től 2007-ig az OTP Bank vezérigazgató-helyettese volt, ahol a termékfejlesztés, az értékesítés és az árazás tartozott hozzá, de ő volt az OTP Banka Slovensko felügyelőbizottságának az elnöke is. 2008 januárjában jelentették be, hogy – becslések szerint 300 millió forintért – megszerezte a Heti Válasz Kft. negyedét. Tavaly a Napi Gazdaság rangsorán a 95. helyet foglalta el 4,5 milliárd forintos vagyonával. Kedvenc sportja télen a síelés, nyáron az evezés.
