Alig négy éve mutatkozott be az ingolstadti Audi forradalminak tűnő designelemekkel különlegessé tett A6-os modellje#<#, s máris átesett az első "fiatalító műtéten". Ám, ahogyan a politikában is tartják, a győztes csapaton nem szabad (sokat) változtatni, így a felső középkategóriájú négykarikás is döntően megtartotta eddigi erényeit. Az összesen 48 limuzin és kombi változatban, ezen belül 22 összkerék-meghajtású (quattro) kivitelben készülő A6-os képességeit főleg az erőátvitel, a kényelem és némileg a küllem terén javították. Takarékos ínyenceknek szánja például a gyártó a turbó dízel (TDI) motorokhoz is kifejlesztett multitronik (tetszés szerint kézi kapcsolásúra, illetve automatára átállítható) sebességváltót. Újdonság, hogy az automata váltóhoz már sport beállítást is kínál a vezérlő számítógép.
Szintén a dízelesek kedvében akar járni a gyár a “leggyengébb”, 130 lóerős PD TDI motorral. Aki komolyabb öngyulladóst akar, az 2,5 V6-ból 150-170 lóerőset is talál a választékban. A benzinmotor-kínálat a 150 lóerős 1,8 literestől a 4,2 literes, 8 hengeres, 300 lóerősig (S6 kivitelben 360 lóerősig) terjed. A két szélső érték között még egy 4 hengeres és három V6-os is kelleti magát. Hogy a luxus nem mindig pazarlás, azt a legtakarékosabb A6-os dízelfogyasztása mutatja: átlagosan 5,7 (városon kívül 4,6) litert eszik 100 kilométeren. Igaz, a 4,2 literes benzines quattro a városban 19,3 litert, országúton 9,4 litert – átlagosan 13 litert – igényel ugyanilyen távon.
Az új modell több ponton is javított fékrendszert kapott, kipörgésgátlóval kombinálták a fékasszisztenst.
