A kétszeres olimpiai bronzérmes, összetettben kétszeres vb-győztes sportember hamvait felesége ez év nyarán szándékozik hazahozatni, hogy Veres Győző kívánságának megfelelően itthon leljen végső nyugalomra – tudatta a család pénteken az MTI-vel.
A több mint három évtizede Ausztráliában élt klasszis hamvasztás előtti búcsúztatása kedden lesz Melbourne-ben, ahol erre az utolsó alkalomra magyar melegítőbe öltöztetik.
A dobogó tetején (MTI)
Veres Győző 1936. június 13-án született Berekböszörményben. Debrecenben kezdett komolyabban foglalkozni a súlyemeléssel, amelynek első olimpiai érmét 1960-ban, Rómában ő szerezte Magyarországnak. 1962-ben és 1963-ban összetettben világbajnok lett, majd 1964-ben, Tokióban ismét az olimpiai dobogó harmadik fokára állhatott fel. Az 1968-as, mexikóvárosi ötkarikás játékokon negyedik helyen végzett összetettben.
1970-től pedig már csak az edzőségre koncentrált: a válogatott mellett és klubjában, a Tatabányában dolgozott. 1973-ban elfogadott egy Törökországból érkezett ajánlatot, s többé már nem is tért vissza Magyarországra. 1974 végén telepedett le Ausztráliában, ahol egy autókereskedésben dolgozott nyolc évvel ezelőtti nyugdíjazásáig.
Olyan volt, akár az Aranycsapat
„Szerdán kaptam a megrázó hírt, hogy elhunyt a magyar súlyemelés megújítója, nagy formátumú alakja, aki nemcsak idehaza, hanem világszerte jelentős hatással volt a sportágra – nyilatkozta Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) magyar elnöke pénteken az MTI megkeresésére. – Olyan szerepet vállalt, amilyenhez hasonló nemigen akad, az ő hatására népszerűsödött jelentősen a súlyemelés, Veres Győző edzésmódszereit kezdték tanulmányozni és vették át szerte földön. Szerepét, hatását a leginkább a magyar labdarúgás Aranycsapatáéhoz tudnám hasonlítani, ahogy Puskásék idején mindenki magyar edzőt akart, a súlyemelésben Veres Győzőre volt kíváncsi mindenki. Nagyon harcos ember volt, igazi egyéniség, aki hatalmas változásokat akart, s hatása, érdemei elévülhetetlenek. Neki köszönhető például, hogy Tatabányán annak idején megnyílt az első önálló hazai súlyemelő edzőterem, amely ma is működik. Már beszéltem özvegyével, két fiával, hogy a magam és az IWF nevében is részvétet nyilvánítsak. Az ő kívánsága volt, hogy a nyáron hazahozzák hamvait, ez is mutatja: a lelke mélyén mindig magyar volt és örökre az is marad.”
