A gazdag emberek asztaláról nem hiányozhat a cápauszonyleves, s a hozzávalóra egyre nagyobb az igény, ahogyan a bővül az ínyencségek luxusmenüjéből rendelők tábora. Pontosan ezért ádáz küzdelem indult a cápák elfogásáért, az irtásszámba menő halászat pedig az egyedek számának végzetes csökkenését idézte elő. Ting Li-kuo (Ding Liguo) a kínai Országos Népi Gyűlés képviselője szerint a cápák mintegy harminc faja került közel a kihaláshoz, s úgy véli csakis a törvényhozás állíthat gátat a cápauszony forgalmazásának, s ezzel a cápák legyilkolásának.
A Delong Holdings Limited milliárdos elnöke egy kerekasztal-beszélgetésen emlékeztetett arra, Kína – Hongkongot és Tajvant is beleértve – a cápauszony legnagyobb piaca, a világ fogyasztásából 95 százalékkal részesedik, s ezért fontosnak tartana egy az állatvilágot érintő pusztítás leállítását szolgáló kínai törvényt. A cápauszonyleves az utóbbi években nélkülözhetetlen elemévé vált a jelentősebb banketteknek, vacsoráknak Kínában, s az országban nincs jogszabály a különlegesség kereskedelmére. Ting úgy véli, a kampányokkal nem lehet célt érni, azoknak igen korlátozott a hatásuk.
Tavaly a Facebookon több ezer hongkongi kezdeményezte online petícióval, hogy a helyi ünnepségeken ne szolgáljanak fel többé cápauszonylevest. Az állatvédők támogatóikat arra hívták fel, hogy aki teheti, gyakoroljon nyomást az éttermekre, illetve felvetették: vezessenek be adót a cápauszonylevesre. Becslések szerint Hongkongba évente százezer tonna cápauszonyt hoznak be, nagy részüket esküvőkön használják fel.
Az Európai Unió már 2009-ben arra figyelmeztetett, hogy a járulékos halászat és a cápauszony-kereslet a kihalás szélére juttatta a cápafajok egyharmadát. Ezért az Európai Bizottság tervet dolgozott ki az Európa vizeiben élő cápafajok védelmére. Az angol, francia, spanyol és portugál halászok az ázsiaiakhoz hasonlóan a kifogott cápának csak levágják az uszonyait, majd a megcsupaszított halat visszadobják a vízbe, miután lassú kínhalállal pusztul el.
