Az új kutatási eredmények miatt akár 12-re is nőhet a Naprendszer bolygóinak száma. A most folyó prágai konferencián 75 ország 2500 csillagásza a bolygó klasszikus fogalmát igyekszik tisztázni.
A csillagászok szerint Naprendszerünket egyre jobban megismerve időszerűvé vált a legfrissebb kutatási eredmények miatt újragondolni a bolygóink számát és minősítését. A tudomány jelenleg kilenc bolygót sorol a Naprendszerhez, habár a tudósok korábban is sokat vitáztak már azon, hogy a Plútó közéjük tartozik-e vagy sem. Amikor 1992-ben a Plútótól távolabb felfedeztek egy, a kilencedik bolygónknál nagyobb égitestet, a bolygók számát vitatni kezdték a tudósok.
Új felfedezések, új kérdések
Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szerint a nagy változásokat a Plútó pályáján túl keringő Kuiper-objektumok felfedezése okozta. A Naprendszerünk külső kisbolygóövének tekinthető Kuiper-objektumok között több nagyobb méretű jégből és kőzetből álló égitest található. Ezek legnagyobb képviselője, a UB 313, más néven Xena kerülhet a legújabb rendszer szerint a bolygó besorolásba.
A hivatalos nevén UB313 a Naprendszerben eddig felfedezett legtávolabbi bolygó, és háromszor olyan messze van a Naptól, mint a Plútó. A Napot 560 földi év alatt kerüli meg, és mintegy 14,5 milliárd kilométerre van a Földtől. A 2003 óta ismert Xena a mintegy 2200 km átmérőjével a Plútó-szerű égitestek közé tartozik – valamivel nagyobb is mint a Plútó. Ebbe a típusba tartozik még a Plútó holdja, a Charon is. A Plútó és a Charon kettős bolygóként a Naprendszerünk egyedi, érdekes csillagászati objektuma.
Bolygó maradhat-e a Plútó?
Ha a mostani konferencián a Plútó megtarthatja „bolygói” státuszát, akkor is valószínűleg létrehozzák ezt a nagyobb bolygóktól megkülönböztető kategóriát. Ha pedig a jelenlegi tervezetet elfogadják, akkor a Plútó holdja is „bolygói” státuszt élvez majd a jövőben.
A mostani konferencia dönt az 1801 óta ismert Ceres besorolásáról is. A kisbolygóövben keringő legnagyobb égitest a konferencia döntéseinek következményeként törpebolygó megnevezést kaphat. A prágai konferencia egyik érdekes előadója Alan Stern, a NASA Plútó-missiójának vezetője szerint a Plútónak, a Charonnak, illetve a Xenának bolygóstátuszba kell kerülniük. Ahogy fogalmazott: “A Chihuahua ugyan kicsi, mégis kutyának nevezzük!”
Mizser Attila szerint azonban fontos kiemelni, hogy a Plútó és a most átminősítésre kerülő égitestek jelentősen különböznek a Naprendszer nyolc, mindenki által ismert nagybolygójától. Bár nagyobb figyelmet kapnak majd ezután, a jelentőségük mégsem akkora, mint a legnagyobbaké. A hazai szakember szerint a kongresszus által hozott döntés a Naprendszerről szerzett eddigi ismereteink finomításának tekinthető. A végső döntés augusztus 24-ig kell hogy megszülessen a Nap körül keringő égitestek jövőbeli státuszáról, így könnyen lehet, hogy pár nap múlva elavultnak tekinthetjük a Naprendszerünkről korábban tanultakat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
