Kiállítás nyílt Csingiz Ajtmatov életművéről

Csingiz Ajtmatov a csütörtökön nyíló XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége, az ehhez kapcsolódó tárlaton az érdeklődők összeállítást láthatnak a szerző műveiből magyar és idegen nyelven. Megtekinthetők az író regényei alapján készült színházi és filmadaptációk plakátjai, és tárlókban elhelyezett dokumentumok alapján az alkotó munkásságának néhány érdekes részletével lehet megismerkedni.

Demszky Gábor “korunk legjelentősebb kirgiz írójának” nevezte a vendéget, aki iránt – mint mondta – elfogult, mert rokonának érzi. A főpolgármester azt mondta, kedves olvasmányélménye A versenyló halála című regény, amelyben a ló a szabadságot, a meg nem alkuvást testesíti meg egy olyan korszakban, amikor az emberből kiölték a reményt, az illúziókat.

Csingiz Ajtmatov kirgizül elmondott beszédében kifejtette: örül, hogy Budapest ilyen nyitott életműve iránt. Azt mondta, boldog, hogy amit ír, eljut az emberekhez, és reméli, lesz ereje újabb írásművekkel megajándékozni olvasóit. Megjegyezte, úgy tudja, 1995-ben megjelent Cassandra-jel című regényét nem fordították le magyarra. Bízik abban, hogy az is eljut még az itteni olvasókhoz. Alig egy hónapja befejezett legfrissebb műve, Az örök menyasszony című regény külföldön viszont elsőként Magyarországon jelenhet meg – tette hozzá.

A könyvtárban kiállított tablókról meg lehet tudni, hogy Budapest színházi és filmszínházi közönsége több Ajtmatov-mű adaptációját láthatta. A versenyló halálát például bemutatta a Mikroszkóp Színpad és az Állami Déryné Színház is, és színpadra alkalmazták Az első vadászat és Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regényét is. Vetítették Az első tanító, a Fehér hajó és a Dzsamila szerelme című szovjet filmeket.

A tárlaton látható cikkek, könyvek, színi kritikák között olvasható Ajtmatov egy írása is, amelyet a Népszabadság 1981. február 13-i számában közölt. Az SZKP XXVI. kongresszusa előtt, “elgondolkodván a megtett útról” úgy elmélkedett: “mindabból, amit az Októberi Forradalom hozott életünkbe”, az internacionalizmus, és azon belül is a szovjet irodalom internacionalizmusa kivételes jelenség, amennyiben nem ösztönös, hanem tudatosan irányított.

Az 1928-ban született Csingiz Ajtmatov az 1950-es évektől publikálta első novelláit. A hatvanas évek végére már az egész Szovjetunióban felfigyeltek írásaira. Műveinek többségét, miként legújabb regényét is, oroszul vetette papírra. Nem egyszer támadták is azért, mert nem az anyanyelvén alkotott. Írásait több mint száz nyelvre fordították le.

Csingiz Ajtmatov 1995 óta hazája brüsszeli nagykövete, többször jelölték Nobel-díjra. Bozóki András kulturális minisztertől a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet vehette át 2005-ben Brüsszelben.