A teátrum épülete előtt ezen a napon a Könnyű Esti Sértés színészzenekar játszik, a Nagyszínpadon Presser Gábor ad műsort, az előcsarnokban pedig megvásárolható a Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából című jubileumi kiadvány és a Nóra előadásáról készült DVD – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A teátrum május 1-jén este ünnepi előadást tart; a műsoron az Össztánc szerepel; a színház tájékoztatása szerint az este közönsége meglepetésekre is számíthat.
A jubileumi kötetet, amely az ajánló szerint “a Vígszínház nagy korszakáról, a majdnem két évtizedes Várkonyi-éráról” szól, április 24-én mutatják be a budapesti Alexandra Könyvesházban. Az albumban portré olvasható többek között Várkonyi Zoltánról, Horvai Istvánról, Kapás Dezsőről, Bilicsi Tivadarról, Mádi Szabó Gáborról, Ajtay Andorról, Bulla Elmáról, Csákányi Lászlóról, Páger Antalról, Pethes Sándorról, Somogyvári Rudolfról, Tábori Nóráról és Tomanek Nándorról.
A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel; kamaraszínháza, a Pesti Színház 1967-ben nyílt meg. Az első igazgató Ditrói Mór volt, akit Kolozsvárról hívtak az új színház élére, és aki magával hozta ottani társulatának nagy részét; őt Jób Dániel követte. Az akkori társulat tagja volt Varsányi Irén, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Frida, majd a későbbiekben Jávor Pál, Darvas Lili, Muráti Lili, Somlay Artúr, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Ráday Imre, Ajtay Andor, Páger Antal.
Nemcsak a korszerű színjátszás indult el e falak közül, hanem itt született a modern magyar polgári dráma is – olvasható a színház internetes honlapján. Az összegzés szerint a Vígszínházban indult el a világhír felé Molnár Ferenc, itt aratta sikereit a huszadik század elején Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Szép Ernő, majd a két háború között Hunyady Sándor.
A II. világháború utolsó napjaiban bombatalálat érte az épületet, amely újra felépítve 1951-ben nyílt meg, a Magyar Néphadsereg Színháza néven. A teátrum 1961-ben kapta vissza régi nevét, s történetét csaknem két évtizedig Várkonyi Zoltán határozta meg igazgató-főrendezőként, Horvai István rendezővel együtt. Várkonyi Zoltán 1979-ben bekövetkezett halála után Horvai István igazgatta a színházat 1985-ig, őt Marton László követte, aki a mai napig irányítja a teátrumot.
A társulat a hetvenes-nyolcvanas években több magyar musicalt is bemutatott, ezek között volt a Képzelt riport …, a Harmincéves vagyok és A Padlás. A május 1-jei ünnepi előadáson látható Össztánc a felújított színház ünnepélyes megnyitásakor, 1994-ben került színre.
