Fogászati kezeléssel is egybeköthetik a pihenést a Zala megyei Kiskutason működő Fácánkert Vendégházban megszállók. A jelentkezőket busszal viszik a praxishoz, akárcsak a falusi szállás által szervezett más programokhoz, legyen az sétarepülés, lovaglás vagy borkóstolás. Érdemes ugyanis a tartózkodás egészét lefedő időtöltést ajánlani a vendégeknek, még akkor is, ha a legtöbben maguk válogatnak a lehetőségek között.
Zalai látnivalók. Érdemes a tartózkodás egészét lefedő időtöltést ajánlani a vendégeknek. Fotók: Lakos Gábor
„Korábban megköveteltem, most már elég, ha csak kérem a tagjainktól, hogy legalább háromnapi programot ajánljanak” – mondja Nagyné Kovács Katalin, a Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesületének elnöke. Az ajánló általában a szállásadó település és a környék nevezetességeit, természeti értékeit öleli fel. A tapasztalatok szerint a turisták egy hosszú hétvége alatt legalább 20–30 kilométeres körzetben szétnéznek, egy kisvasút vagy gyógyfürdő kedvéért pedig messzebbre is elautóznak. Ez a jellegzetesség kikényszeríti az egymás közelében működő falusi szállásadók és egyéb turisztikai szolgáltatók összefogását. Az együttműködésre gyakran szervezetet is létrehoznak, mint amilyen a Zala megyei egyesület is, amely folyamatosan naprakész információval látja el 130 tagját (szinte kizárólag magánszemélyek csatlakoztak) a jogszabályi- és adóváltozásokról, valamint intézi az üdülési csekkel kapcsolatos adminisztrációt. A falusi szállásadáshoz egyébként elég kiváltani az adószámot, illetve regisztráltatni a tevékenységet a helyi jegyzőnél.
A tájékoztatásnál is fontosabb, hogy az egyesület által szervezett szakképzések során – az utazások közben vagy éppen a közös szálláson – a szektorban dolgozók személyesen is megismerték egymást, ami gördülékenyebbé teszi az együttműködést. Kiskutason például bejáratott gyakorlat a szállásadók között, hogy aki nem tudja saját étellel kínálni a vendégét, ebédre elirányítja ahhoz, akinél kemencében sült finomságokat ehet.
„Ha egy nagy csapat érkezik, akkor több helyen szállnak meg, és a programok lebonyolításában is összedolgozunk” – mondja Tuboly László, a tíz férőhelyes Fácánkert Vendégház tulajdonosa. A környéken lévők együttműködése az utóbbi egy évben vált szorosabbá, ennek köszönhetően hozzá is érkeztek már vendégek a Boldogfai Lovastanya és a Zalaegerszeg-Andráshida repülőtér ajánlásának köszönhetően. A dolog kölcsönös, ő is felhívja ezek szolgáltatásaira a vendégei figyelmét.
Vár és vadaspark
Főként éppen az egymás közelében működő turisztikai szereplők hálózatba szerveződését hivatott elősegíteni az Új Magyarország Fejlesztési Terv részét képező Turisztikai Desztináció Menedzsment. Az egyik dél-dunántúli pályázatot a Szászvár környéki 13 települést összefogó Keleti-Mecsek Egyesület, továbbá Komló és a bikali Puchner Kastélyszálló adta be. A résztvevők a szálló vendégeinek szeretnének minél gazdagabb kínálatot nyújtani a környéken, legyen az a lovaglás vagy éppen a fazekasság és a méhészet világának megismertetése. Az egyesület már korábban is sikerrel pályázott turisztikai fejlesztésekre, így tudták felújítani a szászvári és a magyaregregyi strandot, valamint utóbbi településen a Máré várat is. A szászvári vadasparkot ugyancsak pályázati forrásból alakították ki.
A versenyképességhez a szálláshelyet is fejleszteni kell, ami állhat az udvar térkövezéséből, esetleg medence és szauna kialakításából. A már említett kiskutasi vendégházban például kemencét és állatsimogatót szeretnének létesíteni a közeljövőben. Ugyanakkor a vendégek általában nagyra értékelik, ha a házigazdákétól külön lakrészben vannak elszállásolva, és sokan nem tartanak igényt a teljes ellátásra sem.
Termálfürdő Bázakerettyén. Egy strand a szállástól 30 kilométernél távolabb is vonzó.
A melléktevékenységként szintén falusi szállásadással foglalkozó zalaszentmihályi Cziráki család a közelmúltban épített az udvaron egy faházat, ahol rossz idő esetén pingpongozhatnak, biliárdozhatnak vagy szobakerékpározhatnak a vendégek, emellett infraszauna is a rendelkezésükre áll. A szállás legfőbb vonzereje a telek végében lévő horgásztó, de a házigazdák saját termesztésű gyümölccsel, zöldséggel, mézzel és dióval is szolgálnak.
Ilyen típusú fejlesztésekre is van támogatás. „Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál az idén már arra is lehet pályázni, hogy a szállás mellett a porta még két másik szolgáltatást is nyújtson, ami lehet például helyben készített étel, lovaglási lehetőség vagy éppen túravezetés” – hívja fel a figyelmet Szekerdi Rafael, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) irodavezetője.
Természeti értékek
A falusi turizmus iránt a hosszú hétvégéken mutatkozik a legnagyobb az érdeklődés. Ezt figyelembe véve hirdette meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága és a Fatosz – a Magyar Turizmus (MT) Zrt. kommunikációs együttműködésével – június 12-e és 14-e között a Hazajáró Hétvégét. Közel ezer szolgáltató vállalta, hogy legalább 20 százalék kedvezményt biztosít erre az időszakra. Egy másik kezdeményezés a szintén uniós alapon a már harmadszor kiírt Kiváló Európai Desztinációk pályázat, amelyen az idén az Írottkő Natúrpark Egyesület nyerte el a Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja címet. Az itteni lehetőségek csak részben tartoznak a falusi turizmushoz, ugyanakkor a kiíró ebben az esetben is bátorította a térségi összefogást, hiszen feltétel volt, hogy önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, civil szervezetek és természetvédelmi területek együtt dolgozzanak. Fontos bírálati szempont volt a sérültek és segítséggel élők fogadási feltételeinek megléte, ami a falusi turizmusban is egyre hangsúlyosabb lesz.
A győztes Kőszeg környéki pályázat tavaszra, nyárra és őszre is tartalmaz programcsomagot, a nyáriban például többféle kerékpáros és gyalogtúra, borkóstolás, piknik, dalverseny, díjugratás, kézműves-bemutató és horgászat is szerepel. Az 1997 óta működő, osztrák mintára alapított Írottkő Egyesület azzal is a környékre látogatók kedvében jár, hogy a natúrpark szálláshelyein legalább három napot eltöltők turista kártyát vehetnek át, amellyel 28 szolgáltatónál kapnak kedvezményeket. Zala megyében tavaly vezették be a hasonló célokat szolgáló Göcsej kártyát, amellyel vendéglátóknál és kézműves mestereknél kaphat 5–10 százalék kedvezményt a turista. A vendégeknek az egyesületek azzal is segítenek, hogy fenntartják – például Kőszegen és a Keleti-Mecsekben lévő Kárászon – a naprakész információkat biztosító Tourinform irodát.
A helyi kezdeményezések és fejlesztések összeadódva szép eredményeket biztosítanak a falusi turizmusnak. Kiss Kornélia, az MT Zrt. piac- és termékmenedzsment irodavezetője úgy fogalmaz, hogy a komplexebb szolgáltatásoknak és a színvonalasabb szállásoknak köszönhetően az ágazat a reneszánszát éli. Noha – összhangban az általános tendenciával, miszerint ma már többször, de alkalmanként rövidebb időre utazunk – az elmúlt tíz év során fokozatosan csökkent az átlagos tartózkodási idő, s egyúttal a külföldi turisták száma is, a hazai érdeklődés növekedése ezt bőven ellensúlyozta. Emiatt bővülhetett a szektor, amelybe az MT Zrt. adatai szerint 2007-ben 6,5 ezer szállásadó és 21 ezer férőhely tartozott.
Kiss Kornélia úgy látja, az ágazat a jövőben is főként a belföldi turistákra számíthat, hiszen a szállásadókkal való személyes kapcsolatot vagy éppen a tájjellegű ételeket főként a hazai, de legalábbis az adott kultúrát jól ismerő vendégek értékelik. Az átlagosan egymillió forintnyi árbevételt elérő falusi szállásadók számára mindenesetre fontos jövedelem-kiegészítésről van szó, ezt azonban alaposan megkurtíthatja az üdülési csekk tervezett megadóztatása.
