A kínai fokhagymától a dél-afrikai körtén át a német sonkáig a világ szinte minden szegletéből találunk termékeket a magyar szupermarketekben is. A választék bővülése egyrészről örvendetes, másrészről viszont sajátos problémahalmazt hordoz magában mind élelmiszerbiztonsági szempontból, mind környezeti és társadalmi hatások tekintetében.
Mivel és honnét?
Egy kutatás rámutatott, hogy az átlag amerikai piacon található más államokból vagy országokból érkező zöldségek és gyümölcsök szállítása 4-17-szer több üzemanyagfelhasználást és 5-17-szer több szén-dioxid kibocsátást eredményez mint a helyben termesztett áruké.
A globális élelmiszer-gazdaság negatív hatásainak felismerése hívta életre az „élelmiszermérföld” mérőszámot, amely azt fejezi ki, hogy az adott élelem hány mérföldet, kilométert tett meg a termelési helytől a fogyasztási helyig. A távolság mellett az is fontos kérdés, hogy milyen szállítóeszközzel történik. A legszennyezőbb a légiszállítás, a közúti szállítás a légszennyezés mellett dugókat és az utak gyors elhasználódását is okozza, míg a vízi és vasúti szállítás a viszonylag környezetbarát szállítási módok közé tartozik.
Nem mindegy, hol vásárol
Világszerte egyre jelentősebb a szupermarketek és hipermarketek térnyerése az élelmiszer-kereskedelemben, és ezzel együtt az autóval végzett bevásárlások aránya is nő. Míg korábban élelmiszer-beszerzéseinket szinte kizárólag a sarki közértben és a helyi piacon végeztük, ma már a magyarok élelmiszer-vásárlásaik közel felét autóval bonyolítják.
A szupermarketek számlájára írható az élelmiszerek utaztatásának egy másik vetülete is. A nagy szuper- és hipermarketláncok regionális elosztási központokat hoznak létre: itt veszik át az árut a beszállítóktól, és innen szállítják ki a központhoz tartozó üzletekbe. Így megtörténhet, hogy a szupermarket, ahol vásárolunk, csupán 10 kilométerre van a termelés helyétől, de ha a logisztikai központ mindkettőtől 100 kilométerre található, akkor a zöldség 10 helyett 200 kilométert utazott, mire kosarunkba tesszük.
Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen befolyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük vacsoránk környezeti hatásait:
• Vásároljunk helyi, lehetőleg biotermesztésből származó élelmiszert! Ha nincs lehetőségünk helyi gazdától vásárolni, válasszuk a lehető legközelebbit! (Még a bioélelmiszer is elveszítheti környezeti előnyeit, ha több száz kilométerről importálják!)
• Vásároljunk többször, kevesebbet! A sarki zöldségesnél, hentesnél, a helyi piacon keressük a közelben termelt élelmiszereket!
• Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb beszerzést intézzünk autóval!
• A feldolgozott, kész és félkész élelmiszerek helyett friss idényzöldségeket és -gyümölcsöket fogyasszunk!
bővebben
A témáról bővebben a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján olvashat.
