Cseréljünk szívességet!

Ezek a közösségi, önsegítő modellek már jó ideje léteznek itthon, csak csendben, alig észrevehetően szerveződtek. Mára sok ezer ember tagja valamilyen kalákakörnek, cserekörnek, szívességbanknak, illetve közösségi önsegítő rendszernek (KÖR). A hulladékcsökkentéshez ez a fajta rendszer szervesen kapcsolódik, hiszen ezekben a körökben egyfelől a tárgyak csereberéje folyik, megelőzve azt, hogy feleslegesen hulladékká váljanak.

Legfontosabb jellemzője azonban az, hogy a szívességek csereberéje kizárja a pénzt, vagyis az ilyen körökre nem hat a fogyasztási őrület.

1983-ban indult el Kanadából a Local Exchange Trade System (LETS-Helyi Cserekereskedelmi Rendszer), amely az évek során nemzetközivé fejlődött, és ma már több ezer kalákört tömörít. Magyarországon a Talentum Kör 1996-os létrehozásával indult el a szélesebb körű önszerveződés. A szervezet a mai napig sikeresen működik, főleg a fővárosban és az agglomerációban élők tagjai.

Számos helyi próbálkozás után, jelenleg a másik működő kezdeményezés a Suskások névre hallgat. Érdemes felvenni velük a kapcsolatot, hogy pontosan megismerjük a szabályokat, és egy bizalomra épülő közösség tagjaivá válhassunk, de magunk is megpróbálhatunk ilyen társaságot szervezni.

Hogyan működik?

A kétoldalú csere az ősi korokig nyúlik vissza, a mostani szerveződések is a barteren alapulnak, de itt már sokoldalú cserekereskedelem folyik. A tagok levelezőlistán, hírlevélben, személyes találkozókon vagy telefonon kerülnek kapcsolatba egymással. Készül egy lista az igényekről, és egy másik arról, hogy ki, mit tud felajánlani. Az üzlet megkötéséről értesíteni kell a központot, ahová ezután a „zöld pénzben” mért értékről csekket kell beküldeni. Ez a fizetőeszköz nem lehet pénz, helyette egy mindenki által elfogadott elszámolási egységről van szó.

Ebben mérik a közösség tagjainak nyújtott szolgáltatásokat, és cserébe ugyanilyen értékben vehetnek igénybe segítséget a más tagoktól. Amennyiben a kettő éppen nem áll arányban, akkor sem kerül kamatozó adósságba az, aki kevesebbet nyújtott. Csak annyit jelez, hogy a későbbiek folyamán – amikor lehetőség adódik – egyenlítenie kell bármely tagnak nyújtott szolgáltatással.

A fizetőeszközről

Az elszámolási egység nem inflálódik, vagyis nem tud önálló életre kelni. Értékét nem lehet kamatemelésekkel és -csökkentésekkel manipulálni. A fizetőeszköz pusztán arra szolgál, hogy többoldalú cserét lehessen vele lebonyolítani. A közösségen kívül nincs értéke, ezért a körön belül marad a tudás és a munka.

A kalákakörökben lehet részlegesen pénzben fizetni, például szállításnál a benzint, a sofőr szolgálatait pedig zöld pénzben. A gond valójában nem a pénzzel van, hanem azzal, hogy nem számít tényleges értékmérőnek.

A cserekörökből származó egyéni és társadalmi előnyök

A cserekörök előnye az emberi kapcsolatok, a bizalom épülése, ami egy elszigetelő rendszerben, atomizált társadalomban létfontosságú. A szívességbankok segítik, hogy a helyi közösségek újra magukra találjanak, hogy a helyi termelés megerősödjön, és a helyi vagyon ne vándoroljon el.

Ezzel a modellel a sok helyütt gátló tényezőként felmerülő pénzhiányt is ki lehet küszöbölni, lehetségessé válik olyan szolgáltatások igénybevétele, amelyeket egyébként lehet, hogy nem tudnánk megfizetni.

A cserebere tárgyai mellett a tagoknál felhalmozódott tudás, szakértelem és az egyéni tehetség mind teljesebb kihasználása hatékonnyá teszi a rendszert. A munkanélküliek, a nyugdíjasok számára értelmes elfoglaltságot, munkalehetőséget biztosít, amiért nem klasszikus bért fizetnek. Azoknak is sokat jelent, akik egyszerűen csak nem találják a helyüket a világban, és egy közösséghez szeretnének tartozni, hiszen itt bizalomra és kölcsönös megbecsülésre épül minden. Sokan akkor jönnek rá rejtett képességeikre, amikor szívességi alapon olyan munkát vállalnak el, amiben soha nem próbálták még magukat.

A helyi cserekör egy olyan modell, amelyben hulladékcsökkentési szempontból a tárgyak és szolgáltatások hatékonyan forognak, hiszen előbbi nem válik rögtön hulladékká, hanem a cserekörökön keresztül újabb és újabb tulajdonosnál tölti be funkcióját. A szolgáltatások cserepiaca pedig azért hatékony, mert valós igényekre épül, nem a szolgáltatás marketingje gerjeszti az igényt, ezáltal a felesleges, túlzott fogyasztással járó hulladéktermelést is elkerüli.

Ez a fajta rendszer egy fenntarthatóbb, környezettudatosabb életmódot eredményez, nincsen távoli pontokra történő szállítás, raktározás, nem vesznek részt benne közvetítők, nem hatnak rá a tőzsdei spekulánsok, itt ember találkozik az emberrel.

Cikkünk szerzője Graczka Sylvia, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa.