Horvátország már tradicionális célpontja a hazai ingatlanvásárlóknak és befektetőknek, az utóbbi időben pedig egyre többen érdeklődnek Románia, azon belül is Erdély iránt. A vállalkozóbb szelleműeknek azonban ma már inkább Bulgáriát ajánlják, a tengerparti ország árai ugyanis még sokkal nyomottabbak, miközben a jogi környezet folyamatosan tisztul, és a jövő tisztes hozamokat ígér.
Angol falvak
A bolgár ingatlanpiacon az „első fecskék” az angol, ír és orosz befektetők voltak, akik a jelentősen megdrágult spanyolországi piacot hagyták ott a fekete-tenger-parti országért. „Dinamikusan fejlődik a bolgár piac, sőt az EU-csatlakozással még jobban dinamizálódik” – véli Vasenszkyné Ragó Lujza, a bolgár ingatlanbefektetéssel foglalkozó Sentosa cég ügyvezető igazgatója. Meglátása szerint az EU-konform jogi környezet és a befektetés biztonsága további lendületet adhat a bolgár ingatlanpiacnak, így a későbbiekben is számolni lehet az ingatlanárak dinamikus emelkedésével.
A brit kalandozó szellemet jól mutatja, hogy az ország középső részén, illetve a Balkán-hegység lábánál „angol falvak” sora létesült, melyekben nagyrészt brit nyugdíjasok telepedtek le közel 50 ezer eurót (12,5 millió forintot) érő kertes házakban. A négyzetméterenkénti 400-2000 euró (100 – 500 ezer forint) közötti ár igen kedvező a külföldiek számára, akik kapnak a lehetőségen. Jót tett a piacnak az uniós tagság is: a januári csatlakozás előtt 30 százalékkal ugrottak meg a bulgáriai ingatlanértékek, miáltal például Szófiában 660 euró (165 ezer forint) az átlagos négyzetméterár, Várnában pedig már 700-710 euró (170-180 ezer forint) körül mozog.
Az egyik kedvenc: Napos-part
A legjobb befektetésnek az Aranyhomok és a Napos-part, Szófia, Vitosa, illetve a Rodope-hegység körüli síparadicsomok számítanak. Az ingatlanárak eltérő területi eloszlásban emelkednek: a tengerparti nyaraló (mint például Burgas, Napos-part, Nessebar) övezetekben és a síkörzetekben (például Bansko, Pamporovo) az új apartmanok négyzetméterára 800-1200 euró (200–300 ezer forint) között mozog a frekventáltság mértékétől és egyéb helyi adottságoktól függően.
A magasabb színvonalú lakásokhoz 1000-1300 eurós (250-325 ezer forintos), míg a luxusingatlanokhoz (mint például a tengerparton épült, kiemelt panorámájú üdülőkhöz) 1600-2000 eurós (400-500 ezer forintos) négyzetméteráron lehet hozzájutni. A tengerparthoz hasonlóan a hegyvidéki területeken is külföldi cégek által megvalósuló, a téli sportolást kiszolgáló ingatlanberuházások folynak. 
Várna körülbelül 300 ezer forintos négyzetméterakkal várja a vásárlókat.
Várna és Burgasz, valamint Nessebar környékén jelenleg 1200-1300 euró (300-325 ezer forint) körül van az új építésű apartmanok négyzetméterára. A telekárak az elhelyezkedéstől, a rendezettségtől és a beépíthetőségtől, a közművesítettségtől, a hasznosíthatóságtól, mérettől függően 5-150 euró/négyzetméter (1250-37 500 forint) skálán szóródnak, ám az áremelkedés ezt a szegmenst sem kerüli el.
Még mindig megéri
Bár az árak megugrottak az elmúlt években, most is megéri befektetési céllal vásárolni, hiszen az életszínvonal emelkedésének köszönhetően a vásárlási kedv növekedésével és az árak további emelkedésével lehet számolni a friss EU-tagországokban – fogalmaznak a piaci szakértők. Érdeklődésben ráadásul nincs hiány, amit jól mutat az MRI Overseas Property nemzetközi ingatlaniroda tanulmánya is, miszerint minden hetedik brit Romániában és Bulgáriában vásárolna ingatlant. „Az eddigi dinamika tartósságát feltételezve évi 20-25 százalékos növekedés mellett 4-5 év körül prognosztizálható a befektetés megtérülése, ami ingatlan esetén gyorsnak mondható” – mondta Vasenszkyné Ragó Lujza.
A Real Estate Investment Forum (RINFOR) elemzése szerint az EU-csatlakozással újabb 10 százalékos árnövekedés következhet be Bulgáriában. Különösen az eddigi ingatlanpiaci virágzásból kimaradó városok népszerűsége nőhet meg, mint például Ruse-é, Plevené vagy Velko Tarnovóé. A nagy-britanniai Assets ingatlanbefektetési csoport pedig duplázódással számol 5-6 éven belül a jó minőségű és elhelyezkedésű ingatlanok esetében. A Sentosa igazgatója egyedi nyaralót, illetve apartmant, saját házat vagy egyéb célú épületet, létesítményt (mint például vízi parkot, golfpályát) építeni kívánó vállalkozóknak, szálloda- vagy üzletközpont-projektbe befektetni kívánó cégeknek egyaránt ajánlja a jó megtérüléssel kecsegtető bulgáriai ingatlanokat.
Jogi nehézségek
Romániához hasonlóan a magyar vásárló azért Bulgáriában is szembe találhatja magát néhány akadállyal, még akkor is, ha a jogszabályok nagyvonalakban EU-konformak, és folyamatosan enyhülnek is. „A törvény nem korlátozza a külföldiek ingatlanbefektetéseit, de például kereskedelmi célú ingatlanok és telkek esetén helyi önkormányzati előírások kis mértékben módosíthatják az ingatlanhoz jutás feltételeit” – mondta el a FigyelőNetnek a Sentosa ügyvezető igazgatója.
A szabályok szerint kertes ingatlannál külföldi magánszemélyek csak az épületet vásárolhatják meg, a telket nem. Erre csak a Bulgáriában bejegyzett cégeknek van lehetőségük, ezért a magyar vevőknek is – mint ahogy Romániában is – a cégalapítást javasolják a szakemberek. Ezt a jelzáloghitel-felvétel miatt is érdemes megtenni, ugyanis a bolgár bankok többségénél nem juthatnak jelzáloghitelhez a külföldi magánszemélyek. Mint Ragó Lujza hangsúlyozza, „új vagy épülő ingatlan esetén az építő vagy az értékesítést végző cég közvetítésével lehet hitelt felvenni bolgár pénzintézettől, természetesen ekkor is csak kellő hitelképesség mellett”.
