A világörökségi felterjesztést a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a szlovák kulturális tárca képviseletében a két államtitkár, Arató Gergely és Augustín Jozef Lang írta alá hétfőn Komárnóban. A magyarországi erődök 2000, a szlovák oldalon található erődök 2002 óta szerepelnek a Világörökségek Várományosi (Tentatív) Listáján. Az UNESCO Világörökség Bizottsága előreláthatóan 2008 nyarán dönt a felvételről.
A királyi honvédségtől a szovjet haderőig
A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től egy közhasznú társaság végezte. Az erőd földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és eszközök elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati tetteket idéznek hitelesen.
A fejlesztés egyik fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadikultúrájával is.
Jelenleg nyolc magyar helyszín a listán
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
Tízmillióba kerül a felterjesztés
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belül működő Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságán (VÖMNB) korábban kérdésünkre elmondták, hogy egy-egy jelölés felterjesztési dokumentációjának elkészíttetése 8-10 millió forintba kerül, így jól meg kell gondolni a jelölést.
A jelölési folyamat szabályai szerint a VÖMNB javaslata alapján a magyar kormány minden év február elsejéig terjesztheti elő a kiválasztott helyszínt a Világörökség Bizottságnak. 2003 óta magyar részről nem terjesztettek elő új helyszínt.
A tagállamok javasolnak
A világörökség-bizottság a tagállamoktól érkező javaslatokról dönt évente. A testület a tagállamok hat-hat évre megválasztott 21 képviselőjéből áll, akik azt vizsgálják, hogy a javasolt helyek megfelelnek-e a bizottság 1972-es létrehozásakor rögzített kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az adott hely a maga nemében egyedülálló legyen, s hogy a javasolt kulturális emlékhely vagy műemlék történelmileg hiteles (valódi) legyen. A javaslathoz mindig mellékelni kell az adott hely megőrzésének tervét, s a bizottság e terveket is vizsgálja és minősíti. A világörökség-lista célja a világ kivételes kulturális és természeti értékeinek védelme.
Az UNESCO Világörökség Egyezménye 1972. november 16-án született meg, azóta 182 állam csatlakozott hozzá. Magyarország 1985-ben írta alá az Egyezményt és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe.
Tavaly 18 új helyet, köztük a németországi Regensburg középkori óvárosát és az olaszországi Genova történelmi városmagját vette fel a világörökség-listára az UNESCO. A lista most összesen 830 helyet tartalmaz.