Atlétika: elhunyt Zsivótzky Gyula

Temetéséről később történik intézkedés. Zsivótzky Gyula hetvenedik születésnapját ez év februárjában látszólag jó egészségben ünnepelhette. Alig egy hónap múlva azonban váratlanul kórházba került, rákbetegséget állapítottak meg nála. Heteken, hónapokon át küzdött a gyilkos kórral, a gondos orvosi kezelés és felesége ápolása mellett a legutóbbi időkig bízott felépülésében. Örömet okozott számára, hogy Attila fia, bár tartós sérülése miatt nem tudott megfelelően felkészülni, az oszakai világbajnokságon teljesítette a pekingi olimpia nevezési szintjét.

Zsivótzky Gyula Csermák József Helsinkiben aratott győzelmén felbuzdulva, tizenöt évesen kapott kedvet a kalapácsvetéshez. A nemzetközi porondon 1958-ban a stockholmi Európa-bajnokságon mutatkozott be, s harmadik lett. A római olimpiáról ezüstéremmel tért haza.

Következő, Európa-bajnoki szereplése alkalmával, 1962-ben Belgrádban már a kontinens legjobbja volt. Komoly reményekkel készült a tokiói olimpiára, ám súlyos gyomorműtéten esett át, 200 napot töltött kórházban, tizenhét kilót veszített testsúlyából. Fantasztikus akaraterejének köszönhetően azonban hat hónappal később, már a dobókörbe lépett az olimpián.

Újabb ezüstérme a zavaró körülmények ellenére csalódást jelentett számára. A harmadik olimpiai részvétele során Mexikóban teljesült álma, olimpiai bajnok lett. Negyedik olimpiai indulása során Münchenben már leszorult a dobogóról, ötödik lett. Tizenhárom magyar bajnokság, két világ- és kilenc országos rekord fémjelzi pályafutását.

A közéletben is szerepet vállaló bajnokot a hazai szövetség az évszázad magyar atlétájává választotta, a nemzetközi szövetség pedig az elmúlt száz esztendő legjobb száz versenyzője közé sorolta. 2004-ben a Nemzet Sportolója lett. A magyar szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, a Hagyományőrző Bizottság vezetője, a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Becsületességével, segítőkészségével, szolidaritásával, példásan sportszerű magatartásával a magyar sportélet kiemelkedő személyiségeinek egyikévé, a fiatalok igazi példaképévé vált.

Felesége, Komka Magdolna, magasugró bajnoknő két olimpián vett részt, hat alkalommal javította meg az országos rekordot. Idősebb fia, Gyula ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó, az UTE bajnokcsapatának tagja volt, jelenleg utánpótlás-korú fiatalokkal foglalkozik. Attila fia kiváló tízpróbázó, a helsinki világbajnokságon bronzérmet, Göteborgban az Eb-n ezüstérmet szerzett, az athéni játékokon hatodik helyen végzett. Az utóbbi másfél esztendőben édesapja irányította edzéseit.

Zsivótzky Gyulát a MOB és a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) is saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.
“Pótolhatatlan veszteség érte a magyar atlétikát” – mondta az MTI-nek Rábold Gusztáv, a MASZ elnöke. “Zsivótzky Gyula méltán lett az évszázad atlétája egész életpályája alapján. Nem sokszor születik ilyen képességű ember, az elmúlt 110 évben legalábbis rajta kívül erre nem volt példa, s sejtésem szerint a következő 110 évben sem lesz. Nemcsak versenyzőként, hanem sportvezetőként is rengeteget tett a magyar atlétikáért.”

Kamuti Jenő, a MOB főtitkára, orvosként napi kapcsolatban volt Zsivótzky Gyulával.
“Versenyzőként sok időt töltöttünk együtt edzőtáborokban, olimpián, de soha nem volt olyan szoros a kapcsolatunk, mint az utóbbi időben, amikor naponta felkerestem a kórházban” – nyilatkozta a távirati irodának Kamuti. “Nagy bajnokhoz méltóan viselte a szenvedést, de tervezte a jövőt, s nagyszerű meglátásai voltak, hogy mit kell másképpen csinálni a MOB-ban, amelynek munkájában az elmúlt 2-3 évben minden addiginál aktívabban vett részt. De látni kell, hogy egy hosszan tartó folyamat ért véget most hirtelen. Zsivótzky Gyula a tisztesség és a becsület példaképe volt.”

Zsivótzky Gyula

Születési idő, hely: 1937. február 25., Budapest
Sportág: atlétika
Szakág: kalapácsvetés
Felesége: Komka Magdolna, gyermekei: Gyula (1966), Attila (1977)
Klubjai: Kiskunfélegyházi Vasas, TF Haladás, TFSE, Újpesti Dózsa
Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1968, Mexikóváros), kétszeres olimpiai ezüstérmes (1960, Róma; 1964, Tokió), Európa-bajnok (1962, Belgrád), Eb-ezüstérmes (1966, Budapest), Eb-bronzérmes (1958, Stockholm), négyszeres Európa-, kétszeres világcsúcstartó, Universiade-győztes (1959, 1961, 1965)
Közéleti szerepei: az ÚTE elnökhelyettese (1991-93), a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke (1999-), a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja (2005), a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke (2004)
Elismerései: Az év sportolója (1965, 1968), Magyar Örökség-díj (2000), MASZ: az Évszázad Atlétája (2000), a Nemzet Sportolója (2004), Kiskunfélegyháza és Balatonfenyves díszpolgára